Nyelvbotlásként beállított nyilatkozatával a lényegre tapintott a pécsi Közgazdász Vándorgyűlésen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Piaci elemzők ugyanis egészen reális forgatókönyvként kezelik Magyar­ország újabb leminősítését.

A kérdés azért került most hirtelen reflektorfénybe, mert Pleschinger Gyula, az ÁKK vezérigazgatója előbb azt találta mondani: nem lehet kizárni, hogy további leminősítést kapunk, majd később ezt módosította: „kedélyesen úgy fogalmaztam, hogy a hitelminősítők váratlan lépéseket is tehetnek”.

Emlékezhetünk, tavaly karácsonykor kaptuk a hitelminősítőktől a bóvli határára besoroló osztályzatot. Az idei év első felében nagyon igyekezett a kormány, hogy jobb képet alakítson ki a gazdaságpolitikájáról. Ami jórészt a Széll Kálmán-tervnek köszönhetően sikerült is. A Fitch legalább a negatív kilátást stabilra javította, s arra lehetett számítani, hogy a Moody’s és a Standard and Poor’s is igazít a kilátáson.

Az idei és a jövő évi költségvetésben támadt lyukak, majd ezek gazdaságpolitikai foltozgatása azonban ismét ráirányította a figyelmet az országkockázatra. A devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó kormányzati javaslat és a bankok ellen indított háború már csak olaj volt a tűzre. Immár a leminősítésünk van napirenden: számunkra most már a bóvli kategória következhet.

Hogy mivel járna a bóvliba sorolás? Legelébb egy eladási hullám érkezne. Az intézményi befektetők, mint például a különféle nyugdíjalapok, nem vásárolhatnak, s nem tarthatnak bóvli kötvényeket. A magyar papírok tömeges eladása pedig azzal járna, hogy megdrágulna az államadósság finanszírozása és gyengülne a forint. Ezután a kamatemelésre is számítani kellene. Magyarán, ha bóvliba vágnának minket, akkor kevesebbet érne a fizetésünk, növekednének a forinthitelek törlesztőrészletei és emelkedne az államadósság.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!