A karzatról figyelem a Fidesz európai parlamenti delegációjának nyilvános meghallgatását a készülő alkotmányról Brüsszelben.
Érdekes kérdés, hogy a 21. század alkotmánya, amely mint mondják, mélyen elkötelezett az európai integráció mellett, miért nyit kaput arra, hogy külföldi állampolgárok szavazati joghoz jussanak? Ha annyira innovatív és európai, akkor, miért merülünk száz évekre a múltba?
A kormánynak „megdönthetetlen” bizonyítéka van, hogy az alkotmányozást kiterjedt egyeztetési folyamat kísérte: a 900 000 feldolgozás alatt lévő a népi kezdeményezést legitimáló, kitöltött kérdőív mellett az ellenzéket is többször invitálták közös érdekegyeztetésre. Ennek „bizonysága” fegyelmezetten kint ül a pulpituson. Szili Katalin Brüsszelbe repült, hogy elmondja a maga történetét egy jövőbeli kétkamarás országgyűlésről és a harmadik generációs állampolgári jogokról. Legalább nem üres hely tátong Szájer József elnöki széke mellett, ha már a magyar szocialista delegáció az athéni frakcióülésen méregette az újkeletű görög stabilitást.
A kétórás kirakatkonferencián nem volt izgága tülekedés, így Schöppflin György nagy nyugalommal és kifogástalan angolsággal piszkálta a magányos, konzervatív és egyben reformer Bokros Lajost. A képviselő a héten szétküldte parlamenti társainak kritikáját a Fidesz alkotmánytervezetéről, amit Schöppflin György az alkotmány-előkészítő bizottság tagja, a Londoni Egyetem professzora egy tökéletesen kivitelezett angol mondatba csempészve, „címeres marhaságnak” nevezett, magyarul.
A moderátor Szájer József igen sokáig „nem vette észre” a válasz lehetőségért nyújtózkodó Bokros Lajost. Amikor végül mégis szót kapott, elmondta, hogy az alkotmány ellen nemcsak ő tiltakozik, hanem Sólyom László, az előző köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság első elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Kis János filozófus, az 1989-es demokratikus alkotmány egyik kidolgozója, továbbá Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is. Szájer ekkor még nem tudta, hogy az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) képviselőcsoport felkérte az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, nem ütközik-e a magyar alkotmánytervezet az Európai Unió alapszerződésébe. Az ALDE ugyan nem a legnagyobb frakció, ám a mérleg billegő nyelve az európai parlamentben. A kérdés persze az, vajon a médiatörvényhez hasonlóan kezeli-e Brüsszel az orbáni alaptörvényt is? Legalábbis jelzésértékűen. Mármint jelezve: Magyarország mégiscsak európai ország.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
