Élesen bírálta Sólyom László a kormányt az új alaptörvény kapcsán. Az Alkot­mánybíróság elnöke, Paczolay Péter szerint az alkotmány nem válhat az állami önkény eszközévé.

 
Sólyom László gyógyíthatatlan sebeket lát az alkotmányon

A történeti alkotmányt nem lehet visszahozni, a jogfolytonosságot jelenleg a címer és a himnusz, mint szimbólumok őrzik – jelentette ki az Alkotmánybíróság elnöke a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton Budapesten. Paczolay Péter hangsúlyozta: az alkotmány „nem válhat az állami önkény eszközévé”, mögötte pedig az elvek szilárd rendszerének kell állnia. A joghézagok kitöltése a bírói értelmezés feladata, ebben szerinte a bírói jogfejlődés Magyarországon jó úton jár.

Nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét – jelentette ki Sólyom László a konferencián. A volt államfő szerint elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény nem számol teljes hatáskörű Alkotmánybírósággal. Hibának nevezte azt is, hogy mivel „a szemmel látható hatalomkoncentrációt” veszélyeztetné a parlamentet feloszlatni tudó köztársasági elnök, az államfőnek ezt a jogát nem is foglalták bele az új alaptörvénybe. Ezzel együtt a volt alkotmánybírósági elnök azt mondta: az alaptörvény működőképes lehet, ha a parlamentáris rendszert működtetni tudja. Jónak nevezte, hogy végül sikerült megvédeni az Alkotmánybíróság bizonyos jogait, amelyek segítségével a testületnek lehet „hatalma a kétharmados parlamenti többség felett”. A vol köztársasági elnök hangsúlyozta: az, hogy Magyar­országon milyen lesz a politikai rendszer, „az az intézményrendszerben részt vevő emberek szerepfelfogásán múlik”, és a rendszerváltás utáni eddigi parlamentek elfogadták, hogy az alkotmány felettük áll.

„Születési hibának” nevezte, hogy nem tudni, kik írták az új alaptörvényt, és ez „gyógyíthatatlan sebeket ejt” az új alkotmányon. „Hihetetlen dilettantizmusnak” minősítette, hogy az új alaptörvényt kiteszik munkahelyeken, mert szerinte ami igazán lényeges az alkotmányban, az nem tisztázott, „azt suta szertartások nem pótolhatják”. A volt államfő beszélt arról is, hogy „a mostani preambulum nem a kiindulópontja a történelemtanításnak”, azt helyére kell tenni az oktatásban.

Tölgyessy Péter alkotmányjogász arról beszélt, hogy a magyar társadalom nagy része jelenleg úgy érzi, nem járt jól a rendszerváltással. A mostani kormány ezt megértve akar az alkotmány ügyében is újat alkotni. Információi szerint az egykori MSZMP-tagok fele 2010-ben a Fideszre szavazott, ugyanakkor az új alkotmány „hallatlan mértékben megosztja a társadalmat” – jegyezte meg az alkotmányjogász.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!