Példátlan ellenőrzés alá kerülhet a csőd szélén billegő Görögország a fájdalmas megszorítások és a véres összecsapások után.

 
Fotó: Oresztisz Panajotu

Nagy nehezen rászánta magát az athéni vezetés, hogy elfogadjanak még 325 millió euró megszorítást az idei évre. Cserébe egyre közelebb kerülnek az áhított 130 milliárd eurós hitelcsomaghoz, amelyből kistafírozhatják bankszektorukat és elegendő erőforrást kapnak a további szerkezeti átalakításokhoz. A múlt héten már hárommilliárd eurós költségvetési megtakarításról (22 százalékkal csökkentik a minimálbért a 25 év felettiek, és 30 százalékkal a 25 év alattiak szá­mára, továbbá 2015-ig 15 ezer fővel csökkentik a közalkalmazottak létszámát) és a nyugdíjkassza 300 millió eurós megcsapolásáról döntött a viták során megfogyatkozott athéni kormány. A miniszterek lemondása és az utcai tiltakozások közepette így összességében 3 milliárd 625 millió eurós megszorítást kínálnak a görögök a 130 milliárd eurós mentőövért cserébe. A végső szót akár már hétfőn kimondhatják az EU illetékesei, de az a lehetőség is felmerült, hogy a sakkjátszmában még borítékolnának egyet a németek, így akár március elejére is elcsúszhat a döntés. Az idő sürget, hiszen március 20-án kell „felköhögniük” 14,5 milliárd euró törlesztést a görögöknek, megállapodás hiányában már ezen a napon előállhat a csődhelyzet.

Berlin váratlan vonakodása aligha magyarázható azzal az önmagában „nem szép” körülménnyel, hogy az európai válságkezelés legnagyobb terhét cipelő németeket rendszeresen „lenácizzák” az athéni utcákon tüntetők. Sajátos észak-dél konfliktus rajzolódik ki az európai politikai térképen. Egyik oldalon az eladósodott „déliek” olyan szerzett jogok fenntartásáért harcolnak, mint például a magyar, vagy akár kelet-európai szemmel is elérhetetlen álomnak tűnő 200 ezer forintnak megfelelő minimálbér. A másik oldalon a hitelező „északiak” szeretnék tudni, hogy mire költik a mentőövként dobott pénzüket. Ezzel magyarázható, hogy a hétvégi értesülések szerint példátlan pénzügyi ellenőrzésre számíthat Görögország. Eszerint létrehoznának egy csak meghatározott célú kifizetések teljesítésére használható számlát, amelyen mindig kell majd annyi pénznek lennie, amennyi elégséges a következő 9-12 havi görög adósságszolgálati kötelezettség törlesztéséhez. Ha a számlán lévő összeg e szint alá apadna, akkor a görög kormány működésére szánt forrásokból vonnának el pénzt.

Az újabb görög segély további kérdéseket vet fel. Az egyik legfontosabb, hogy mi legyen a többiekkel? Az elmúlt hetekben elsőként az írek, majd a portugálok is jelezték, hogy az adóssághelyzetük miatt könnyítést kérnek. Könnyen elszabadulhat tehát az adósságdominó, amikor az adósok sorra arra hivatkoznak, hogy nekik is járna az a leírás, könnyítés, átstrukturálás, ami a görögöknek. De ennél is nagyobb gondot okozhat, hogy az európai válságkezelés egész mechanizmusa megkérdőjelezhető. Athén a most előkészítés alatt álló gigatámogatással sem tudja teljesíteni 2020-ra, hogy az államadóssága a GDP 120 százaléka alá csökkenjen. A legfrissebb számítások szerint talán a 130 százalék összejöhet.

Ezért felerősödtek azok a hangok, melyek szerint olcsóbb lenne hamar csődbe en­gedni Görögországot.

Arról már nem is beszélve, hogy egyre több elemző szorgalmazza egy B-terv szükségességét. A jelenleg is megvalósulás alatt lévő A-terv nem szól másról, mint hogy az évtizedek alatt felhalmozott adóssághegyek kezelésére még azoknál is nagyobb hitelpiramisokat építenek. A globális tanácstalanságot jelzi, hogy pár hete az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed kormányzója is 2014-ig tolta ki a válságévekben kialakult zérus közeli alapkamat fenntartását.

Magyarán a tengerentúli válságkezelésben folytatódik a hitelpénzek gazdaságba pumpálása, vagyis a pénzrontás és az adósságnövelés, hátha ettől megindul a növekedés.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!