Ára van a kapkodásnak

 Közeleg a szüret, alkalmi munkások ezreit kell majd az egyszerűsített foglalkoztatás augusztus 1-jétől hatályos szabályai szerint az APEH-nak bejelenteni és fizetni utánuk a közterheket. – Túlzás lenne azt állítani, hogy valóban minden egyszerűbbé is válik – jelentette ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Vaszari László szerint kétségtelen, hogy a közteher 500 forintra csökkenése és az évi 120, időkorlát nélkül ledolgozható munkanap megkönnyíti az idénymunkások felvételét, de több gazda már szóvá tette, hogy nehezen kivitelezhető a dolgozók naponkénti bejelentése. – Az egyiküknek fél óra volt hét ember telefonos bejelentése, addig ott ácsorogtak a szőlőben. Jó, hogy hétfőn reggel 5 napra előre be lehet jelenteni a munkavállalót, de az ügyfélkapus, elektronikus bejelentéshez a munkáltatónak külön kell regisztrálnia. Ha az idénymunkások közül valaki nem jött el, legkésőbb reggel 8-ig lehet visszavonni a bejelentést, vagy ha elered az eső, és nem lehet dolgozni, azt is két órán belül kell bejelenteni. Ha kicsúszik a határidőből, mindkét esetben ki kell fizetnie az idénymunkás után a járulékot – részletezte a nehézségeket Vaszari László. Sipos Márta munkajogi szakértő szerint az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével jogszabályi rendezetlenség alakult ki. – Összhangban kellene lennie a Munka törvénykönyvének, a munkavédelmi törvénynek és a munka-egészségügyi előírásoknak is. Az alkalmi és kisegítő foglalkoztatási formáknál nem tisztázták, hol a határ a személyes szolgáltatásnak tekinthető ház körüli munka és az idénymunka között – mondta lapunknak az ügyvéd. – A füvet lenyíró kertész a gyümölcsszedésnél, szőlőszüretnél ház körülinek minősül vagy már az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai vonatkoznak rá? A mezőgazdasági idénymunka után jár-e szabadság, és ha igen, mennyi? – sorolta a problémákat az ügyvéd.

Sipos Márta beszélt a munkavédelmi előírásokról is: a szervezett munkavégzés fogalmát a munkavédelmi törvény meghatározza, s ha baleset történik, akkor nagyon nem mindegy, hogy az elszenvedője milyen jogviszonyban állt. – Ha egynapos idénymunkás volt, akkor a munkáltató egy enyhébb munkavédelmi szabálytalansággal megúszhatja, és a balesetet szenvedő eleshet a kártérítéstől. A jogi összhang hiánya akkor válik majd nyilvánvalóvá, ha elkezdődnek a perek – mondta a szakértő. A pénteken hatályba lépett adóváltozások, szakértők szerint két kiskaput is tartalmaznak. Az egyik a végkielégítések 98 százalékos különadója: a 2 milliós értékhatárt ugyanis különkülön kell vizsgálni a 60 napon túli, illetve a 60 napra számított összegnél. Így például ha valaki havi 1,5 milliós fizetésnél 4 havi végkielégítést kap, akkor a különadó alapja 2 millió forint lesz: a 60 napon túli 3 millióból 1 millió és a 60 napra számított 3 millióból is 1 millió forint a különadó alapja. Tehát akár 4 millió forintig is különadómentes a végkielégítés. A másik az 50 literig adómentes párlatfőzés: mivel sem a készüléket, sem a főzést nem kell bejelenteni, így ha valaki naponta 50 liter pálinkát főz, akkor nem ellenőrizhető, hogy túllépte-e az 50 litert. Szombaton írt arról a Nép sza badság, hogy a kormányváltás miatt nincs gazdája a klímaügyeknek, és részben azért szünetel a több tízmilliárd forintos bevételt jelentő szén-dioxid-kvóták eladása, mert az ezzel is foglalkozó szakállamtitkárt – egy nemzetközileg elismert szakértőt – az elsők között küldtek el.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!