All inclusive veszélyzónák

A két ország all inclusive néven futó tengerparti ajánlatai az elmúlt évek slágerei voltak a magyar nyaralók körében. A gazdasági világválság következtében valamivel visszaesett a külföldön pihenők száma, ám ezek az üdülőparadicsomok nagy népszerűségnek örvendenek itthon. Továbbra is?

Egy Sharm el Sheikh-i és egy hammameti ötcsillagos szállodát hívok telefonon. Érdekel, a nyaralók biztonságban vannak-e.

– Tunéziában már gyakorlatilag békéről beszélhetünk – tájékoztattak. Kairóban pedig „apró demonstrációkkal” találkozni. A luxushoteleknek a szobaárai olcsóbbak az átlagosnál, már-már „akciósan” pihenhetünk náluk: kevés a vendég. Kérdés, vajon miért? Induljunk el hazulról.

Kíváncsi voltam, mennyire befolyásolja a jelenlegi helyzet a télen vakációzni vágyó magyar közösséget. Felkerestem három itthoni utazási irodát, amelyek egyiptomi és tunéziai utazások szervezésére „szakosodtak”. Hon­lap­jukat böngészve meglepve tapasztaltam, hogy már csak áprilisra lehet foglalni utat, a februári, márciusi időpontok kivétel nélkül beteltek. Kértem biztosítsanak afelől, nem érhet baj, ha ki szeretnék utazni. Az első iroda munkatársa megerősítette az interneten látottakat. – A Tuniszban történt zavargások nem érintik az odautazókat, ezek az üdülőövezetek védettek, nincsenek lemondások, áprilisig minden utunk betelt. A kint nyaralók semmit nem vesznek észre a belpolitikai viszályokból. Nem vitatom, ez egy veszélyes helyzet, de túl is lihegik. Tavaly például tele volt a sajtó az Egyiptomban történt cápatámadásokkal, ám erről az ott nyaralók nem is hallottak – leszámítva a ragadozók fogaival találkozókat.

A másik két irodában már egészen más információt kaptam: a honlapon látható „Betelt” felirat a téli utazások mellett valójában azt jelentik, hogy Tunéziába nem is indították el charterjárataikat, tekintettel a lázadásokra. A következő turnusokat áprilisra tervezik.

Érdekelt, visszakapom-e a pénzem, ha egy tavaszra befizetett nyaralást szeretnék lemondani, mert továbbra is tartanak a zavargások.

– Ön nem dönthet úgy, hogy erre az okra hivatkozva itthon marad, vagy nyaralását egy másikra cseréli. Abban az esetben beszélhetünk vis maiorról, ha a Külügyminisztérium veszélyes zónának nyilvánítja az országokat. Amennyiben úgy dönt, hogy testi épségét féltve nem utazik, az is lemondásnak minősül, tehát a befizetett összegnek egy részét kapja csak vissza.

– És az utasbiztosítás? – kérdem.

– Egy ilyen helyzetben, mint a mostani, gyakorlatilag semmire nem elegendő. Ezek az utasbiztosítások balesetek és elveszett poggyászok esetében használhatók.

– Ez nem túl biztató, hiszen több turistacsoportnak akadt gondja a hazajutással – gondolom, és úgy tájékoztatnak, hogy ebben az esetben sem használható az utasbiztosítás, nem teszi lehetővé például az elszállásolást. Erre megoldást az utazási iroda adhat.

A magyar utazási irodák jelenleg is a szokott árakkal dolgoznak, nincsenek húsz-harmincezer forintról induló „kihagyhatatlan ajánlatok”.

Hívom a Magyar Köztársaság tunéziai és egyiptomi konzulátusát, hiszen a fent leírt tapasztalatok alapján már csak tőlük várhattam kielégítő választ, veszélyben lennék-e odakint. Többszöri próbálkozás után adtam fel: hívásom süket fülekre talált. A konzulátusok honlapján feltüntettek egy számot, amit bármikor lehet hívni, de csak vészhelyzet esetén. Vajon mikor beszélhetünk vészhelyzetről? Lapzártakor érkezett a hír: szombat délutánra mintegy kétezer külföldi turista ragadt a kairói nemzetközi reptéren. Az utazók bármely távozó járatra igyekeztek jegyet venni, mivel az EgyptAir péntek éjszaka felfüggesztette járatait. A hír hallatán tettem egy újabb próbát: végre felvették a telefont. Megkérdeztem, kockázatos lenne-e utaznom. A konzulátus munkatársa annyit válaszolt, hogy nem foglalhat állást helyettem. Ekkor jöttem rá: kizárólag két vészhelyzet közül választhat a nyaraló turista: vállalja a kockázatot és megpróbál kikapcsolódni egy lázongó országban, vagy lemondja az útját, csaknem félmillió forintot bukva felelősségteljes döntése miatt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!