A közoktatási törvény módosításának tervezete szerint minőségi és szerkezeti átalakulás is várható, a kérdés az, mennyire tekinthetőek ezek a változtatások (hasznos) reformoknak.

 

Csökkentené a kormány a tankötelezettség időtartamát, 18 helyett már 17 éves korban abba lehetne hagyni a tanulást. Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint inkább 16 éves korig kellene csak kötelezővé tenni az iskolába járást. A továbbtanulni vágyókat a rendelkezés nem korlátozná, viszont az életkoruk miatt már szívesen munkába álló fiataloknak lehetőségük lenne dolgozni. Ehhez azonban szükséges a jó szakképzési rendszer visszaállítása, mert a jelenlegi kevés, összevont szakiskola nem elégséges. A legtöbb mulasztás 16-18 éves korban fordul elő. Az ezt megelőzni kívánó intézkedések azonban legfőképp a családokat érintik, az iskolakerülő diáknak pedig végső esetben iskolát kell váltania, ami szintén nem megoldás.

A tervezet szerint a hetedik születésnapot követő augusztus 31-e után mindenképpen meg kell kezdeni az iskolát. A Nevelési Tanácsadó is javasolni szokta a szülőknek, főleg a figyelemzavaros, hiperaktív vagy éppen koordinációs zavarokkal küzdő óvodások esetében az iskolakezdés elhalasztását. Ettől függetlenül probléma, hogy még az integrált oktatás keretei közt sincs elég idő és elég pedagógus ezeknek a különleges foglalkoztatást igénylő gyerekeknek a fejlesztésére. A tervezet szerint „vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbuszok” segítségével utazna az a szakértői bizottság, mely a jövőben eldöntheti, ki iskolaérett és ki nem. Azok, akik fennakadnak majd a vizsgálatokon (melyet tanítóból, gyógypedagógusból, pszichológusból és/vagy gyermekorvosból álló bizottság végez), előkészítő vagy gyógypedagógiai osztályba küldik majd. Ahelyett, hogy még egy évig játszanának az oviban, erőteljes szegregáció vár majd rájuk.

Hoffmann Rózsa korábban is ígérte már a pedagógusok bérének megemelését. Később az államtitkár állítását a következő szavakkal cáfolta: „aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba vagy bohóc”. Most ismét emelést ígér, és emberhez méltó életutat. A tervezett változtatások szakemberek szerint jó irányba mutatnak, a probléma itt is az átgondolatlan, szakmai szempontból megkérdőjelezhető megvalósítási tervvel van. Kiigazodni is nehéz a Pedagógus I, II, mesterpedagógus, tudóstanár kategóriákon, ráadásul a különböző fokozatokba kerülés minősítő vizsgákhoz, szakvizsgákhoz lesz kötve. Ki dönti majd el, hogy egy 30 éve a pályán lévő tanár megérdemli-e a magasabb fokozatot, amihez az új bértábla is igazodik majd? 170 ezer pedagógusnak kell a jövőben alkalmazkodnia ehhez a rendszerhez, melyben egyelőre átláthatatlan feltételekhez kötik majd az előrejutás lehetőségét. Ráadásul a jövőben mindezt csökkentett óraszámmal kell majd teljesíteniük, ami az államtitkár szerint több pedagógusnak ad majd munkalehetőséget. Igaz, vélhetően kevesebb bérért.

A koncepcióban szerepel még az általános iskola minden tanulójának járó ingyenes tankönyv is, bár az arra rászoruló családok eddig is ingyen kapták a tankönyvcsomagot, illetve rászorultságuk mértékétől függően részesültek támogatásban. Egy másik pontja szerint a kormány a kistérségek oktatását erősítené. Az összes olyan településen, ahol azt legalább 8 óvodás-, illetve iskoláskorú gyerek családja igényli, működnie kell óvodai csoportnak és tagiskolának. Ehhez célzott többlettámogatást ígérnek, illetve az újranyitás feltételeinek megteremtését. Azonban a tagiskolák és az óvodák újranyitása nem garantálja az intézmények minőségi működését.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!