Lesz itt annyi szalagátvágás csak győzzük követni. Ennek lehetőségét jelentős részben az önkormányzatok adósságátvállalása teremtette meg, mondhatjuk úgy is, Orbán Viktor 450 milliárd forintos kampánykörútba kezdett. Ennek ellenére számos önkormányzat újabb hitelek felvételéről döntött. A végszámla meghaladja az ezermilliárd forintot.
„Ezzel normális ember tervezett, és annyi hitelt vett fel, amennyiről tudta, hogy csak a felét kell visszafizetni” – torkolta le Meggyes Tamás Esztergom fideszes volt polgármestere egy önkormányzati vitában a jelenlegi városvezetőt, Tétényi Évát. A botrányoktól terhelt Meggyes ezzel gyakorlatilag elismerte: a zömmel fideszes vezetésű települések nyakló nélkül vettek fel kölcsönöket 2008-tól, ugyanis Orbán Viktor világossá tette, hogy ha beleül a hatalomba, akkor adósságrendezés lesz. És kormányon állta is a szavát: 2012-ben és 2013-ban az állam több mint 850 milliárd forintnyi települési tartozást emelt át az önkormányzati kasszákból a központi költségvetésbe – így a helyhatóságok már nem szügyig, „csak” térdig járnak az adósságban. Hitelállományuk ugyanis az első adósságrendezés nyomán mintegy 450 milliárd forintra apadt, ami azért szintén nem kevés. Ám a miniszterelnök most ezt is leszivattyúzza, így még nagyobb mozgásteret, és ezzel az újraválasztás lehetőségét teremti meg a zömmel kormánypárti településvezetőknek: a 2014-es kampányban a náluk maradó „adósságszolgálati” pénzekből futja már cirkuszra és kenyérre. A közelmúltban startolt ugyanis a második „adósságrendezési akcióterv”.
Kézenfekvőnek tűnhet ugyan, hogy a központi költségvetés az említett 450 milliárd forintnyi kötelezettséget „vonja magához”, ám ennél bonyolultabb a képlet. A kabinet korábban az önkormányzati adósságként a közvetlenül a települések által felvett kölcsönöket definiálta. Csakhogy a falvak-városok tulajdonában lévő közüzemi-szolgáltató cégek rengeteg hitelt vettek fel – mégpedig önkormányzati „kezességvállalással”. Ez a céges „kölcsönállomány” továbbra is a helyhatóságok nyakán maradt volna – a központi költségvetés szándékai szerint. Csakhogy a szemfüles önkormányzatok rohamtempóban átvették cégeik hitelét, így azok már közvetlenül a települések hitelállományát duzzasztották, így e tételeket is a kifizettethetik a központi büdzsével. Összességében tehát akár – a céges kölcsönöket is számolva – szakértők szerint 600-700 milliárd forintnyi helyhatósági hitelt is átvehet az állam. A kormány azonban, úgy tűnik, ennél is nagyobb tétellel számol, hiszen két napja Balog Zoltán miniszter arról beszélt, hogy az állam legalább 1300 milliárd forintot vesz át a helyhatóságoktól. A kormányzati ügybuzgalommal nyilván összefügg a tény: a legnagyobb adósságot felhalmozó 19 nagyvárosból 16-ban a jelenlegi kormánypártok regnálnak.
Hogy világos legyen: az adósságátvállalás nem azt jelenti, hogy egy falu vagy egy város lakosai végső búcsút vehetnek lakhelyük adósságaitól, hanem azt, hogy a települések adósságait összesítik, és elosztják majdnem tízmillió magyar között. Mostantól minden magyar állampolgárra 151 ezer forint önkormányzati adósság jut – akkor is, ha olyan faluban vagy városban él, amelyik egy vassal nem tartozik senkinek. Ráadásul kimondható: az a polgármester járt a legjobban, aki a leginkább felelőtlenül gazdálkodott. Vagyis az ország minden polgára, éljen bármilyen településen, a pénzt két kézzel szóró polgármesterek szavazatmaximáló akcióit fizette.
Ráadásul úgy tűnik, az önkormányzatok egy része a cikk elején Meggyes Tamástól idézett mondat jegyében gazdálkodik ismét: számos város megemelte-meghosszabbította például folyószámla-hitelkeretét. A hivatalos definíció szerint ebből az önkormányzat működése fedezhető. A működés skatulyájába azonban sok mindent bele lehet szuszakolni – egyszeri szociális juttatásoktól a látványberuházásokig. Senki ne csodálkozzon, ha jön az avatási, szalagátvágási, támogatásosztási cunami.
Pénz az ablakban
Számos település a második adósságrendezés őszi bejelentése után is úgy gondolta, hogy szüksége van hitelre, íme, néhány példa a teljesség igénye nélkül)
Győr – jövőre 1,5 milliárdos folyószámlakeret
Kecskemét – jövőre 3 milliárd forintos folyószámlakeret
Debrecen – jövőre 2,5 milliárd forintos folyószámlakeret
Pécs – 2013. december 20-án lejáró folyószámlakeretét megújította 3,5 milliárd forintra emelve
Szekszárd – 2013-ra tervezett 850 millió forintos folyószámlakeretét 1,75 milliárdosra hizlalta, illetve 1,4 milliárd forint likvid hitelt vett fel
Az adósságrendezés első hulláma előtt ez az öt város volt a „hitelrekorder”:
Pécs: 43,7 milliárd (153 ezer lakos) – fideszes vezetés
Szeged: 27,2 milliárd (166 ezer lakos) – MSZP-s vezetés
Esztergom: 23,9 milliárd (30 ezer lakos) – fideszes vezetés
Hódmezővásárhely: 21,4 milliárd (46,6 ezer lakos) – fideszes vezetés
Kaposvár: 21,25 milliárd (66,5 ezer lakos) – fideszes vezetés
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
