Tizenkét dolláros feleség. - „Az igazi férfiak nem vesznek lányokat” – feliratú táblával hívta fel a figyelmet több hollywoodi híresség az elrabolt nigériai lányokat fenyegető veszélyre. A chiboki lányiskola 329 tanulóját még április 14-én rabolta el a Boko Haram terrorszervezet.

 
Nigériai asszonyok - Fotó: AFP/STR

„Ha elszököm, legfeljebb lelőnek, de ha itt maradok, ki tudja, mit csinálnak velem” – mondta egyike annak az 53 lánynak, akinek még az elrablást követő napon sikerült elmenekülnie. Mint kiderült, igen élesen látta a helyzetet, mert a héten a terroristák vezetője, Abubaka Shekau egy majdnem egyórás videóban felelősséget vállalt a történtekért, és kijelentette: „Allahra, a piacon fogom őket eladni”.

Azóta olyan hírek is napvilágot láttak, hogy ezt már meg is tették: először a saját katonáik választhattak belőlük feleséget 12 dollárért, majd aki nem kelt el, azt teherautókon a szomszédos Csádba és Kamerunba vitték, ahol hasonló összegért árulják őket. Shekau, aki teológiai tanulmányai miatt szereti magát imámnak hívatni követőivel, erre meg is találta az erkölcsi alapot az iszlámnak a 6. századra visszanyúló hagyományában, amely az elrabolt nőket és gyerekeket a katona rabszolgájának tekinti, akivel bármit megtehet, beleértve, hogy eladja, vagy éppen szexuálisan bántalmazza.

A Boko Haramot 2002-ben alapították. Hivatalos arab neve körülbelül annyit tesz, hogy „emberek, akik arra tették fel az életüket, hogy a próféta tanításait és a dzsihádot terjesszék”, de a helyi hausza nyelvű szervezet ennél sokkal jobban tükrözi eredeti céljukat: azt hirdetik, hogy „a nyugati oktatás tiltott”. A Boko Haram 2009-től kezdett radikalizálódni, meghirdették az iszlám állam létrehozását Észak-Nigériában, ahol a saría szerint törvénykeznek. Innentől kezdve mindenki ellenséggé vált: robbantottak a keresztények karácsonyi miséjén, és egy mecsetben is az ima alatt, mert megítélésük szerint a vezetőik túl mérsékeltek voltak. Azokat a hittestvéreiket is kivégezték, akik a felszólításuk ellenére a kormány szolgálatában maradtak katonaként vagy határőrként. Eddig több mint 2 ezer embertöltek meg, döntő többségüket idén.

Az elnököt, Goodluck Jonathant élesen támadják azért, mert engedte, hogy a Boko Haram az elmúlt években megbénítsa az ország keleti részének életét. Az államfő az iskoláslányok elrablását sem vette komolyan – egészen mostanáig. A héten tartották a G20-ak csúcstalálkozóját a nigériai fővárosban, Abudzsában, az ország nemzetközi rivaldafénybe került, és az eset kezdett egyre kínosabb válni. De a helyzet fonákságát mutatja, hogy miközben Jonathan gyorsvasútra szerződik a kínaiakkal és a világ vezetőinek biztonságát 6 ezer katona vigyázza, a kenyai határ mentén megint támadt a Boko Haram, több mint 300 embert gyilkoltak meg. A katonák egyébként azért is érzik magukat tehetetlennek a terroristákkal szemben, mert azok sokkal jobban fel vannak szerelve, ők pedig időnként még ételt sem kapnak. Pedig a 174 millió lakosú Nigéria nemcsak Afrika legnépesebb országa, hanem a kontinens egyik legerősebb gazdasága is az övé, olajkincsének köszönhetően: a világ negyedik legnagyobb olajexportőre. Ebből származik az állami bevételek 85 százaléka, ám a mindent átszövő korrupció miatt ennek csak kis részét fordítják az alapvető állami funkciókra.

A chiboki diákok túszul ejtése kapcsán gyakran emlegetik, hogy a Boko Haram a lányok oktatását ellenzi, pedig ez nem teljesen igaz: szerintük senki ne járjon „nyugati szellemiségű” iskolába. Tavaly szeptemberben és idén márciusban is fiúk voltak a célpontjaik, a két merényletnek majdnem 80 halálos áldozata volt. Az utóbbi esetben egy koedukált intézményre támadtak, ahol a lányokat megkímélték, de felszólították őket, hogy tanulás helyett menjenek férjhez és szüljenek gyereket. A szülők ezután nem merték iskolába engedni a gyerekeiket, és a tanárok sem akartak dolgozni, így egyre több helyet zártak be Északkelet-Nigériában: a Chibokba is csak az év végi vizsgák miatt jöttek vissza a gyerekek.

A Boko Haram laza kapcsolatban áll közel-keleti szélsőséges szervezetekkel, például Afganisztánban vagy Pakisztánban képezik ki a vezetőiket, és valószínűleg innen ered az oktatásellenes ideológiájuk is.

A két ország határ menti területeit a tálibok 2007-ben vonták az ellenőrzésük alá, és két évvel később leállították a lányiskolák működését. Az akkor 11 éves Malala Juszufzaj névtelen levélben számolt be a BBC-nek arról, milyen lett a lányok élete a tálib rezsim alatt. Iskolaigazgató édesapja biztatására blogot indított, így hamar ismertté vált a közösségben, majd szerte a világon: díjakat kapott, dokumentumfilmet forgattak róla, újságokban szerepelt. 2012-től egyre többször fenyegették meg őt és a családját, míg egy tálib fejbe nem lőtte. A merényletet túlélte, most Nagy-Britanniában tanul, az ENSZ-ben is tartott már beszédet. Nem véletlen, hogy a chiboki túszokért folytatott nemzetközi kampányhoz elsőként csatlakozott. „Nem szabad csendben maradnunk” – nyilatkozta.

Ezen  a héten a First Lady, Michelle Obama tartotta azt a heti rádió- (és egyben video)beszédet, amelyet szokásosan az elnök tart. Azért vette el férjétől a mikrofont, hogy az elrabolt nigériai lányok szabadon engedéséért kampányoljon. Az amerikai elnökök feleségei általában tartózkodnak attól, hogy külpolitikai kérdésekben állást foglaljanak, de a Fehér Ház szóvivője úgy nyilatkozott: két lány édesanyjaként fejezte ki felháborodását és fájdalmát a First Lady. Michelle Obama a hét elején egy képet töltött fel magáról a Twitterre, amelyen „Hozzák vissza a lányainkat” táblát tartott a kezében.

Az amerikai és a brit kormány szakértőket küld Nigériába, hogy a segítsék az afrikai ország kormányának munkáját az elrabolt lányok keresésében. A kínai miniszterelnök felajánlotta, készek a műholdfelvételeikkel segíteni a munkát, a franciák pedig 3 ezer katonát vetnek be az iszlám milicisták ellen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!