Az ördög a részletekben

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke lapunknak elmondta: a MÚOSZ több paragrafust is kifogásolt az eredeti változatban. Például, hogy minden egyes médiumra külön vonatkozott a „tárgyilagos, sokoldalú és objektív” tartalomszolgáltatás, miután bárki bejelentést tehet, ha szerinte a médiatartalom- szolgáltató megsérti a „gyors, pontos, hiteles és sokoldalú” tájékoztatás szabályát. De azt, hogy mi a gyors, mi a hiteles, azt a bejelentés alapján a médiatanács értelmezte és állapította volna meg. „Kifogásoltuk azt is, hogy meghatározták a sajtó feladatát, mert a MÚOSZ állásfoglalása szerint az nem meghatározható” – jelentette ki Eötvös Pál. Az új szöveg általános normává tette a tájékoztatásra vonatkozó kritériu mokat azzal, hogy bekerült a „médiatartalom-szolgáltatók összessége” kifejezés. Így már a tájékoztatásra vonatkozó kritériumok nem egy lapra vagy műsorra vonatkoznak, hanem általános kívánalommá válnak. Eötvös szerint ez jelentős és kedvező változás, akárcsak az, hogy kikerült a szövegből a bejelentési lehetőség is. „Ami kevésbé szerencsés: a médiaalkotmány nem törölte el az objektív felelősség előírását. Ennek lényege, ha például egy politikai rendezvény szónoka hazugságot állít, az őt idéző újságíró és az idézetet közlő médium is felelősségre vonható. Ennek a korrekciója sajnos nem került be a sokat vitatott, javított verzióba sem” – mondta a MÚOSZ elnöke. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közben az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a médiaalkotmány aránytalanul korlátozza a sajtóés szólásszabadságot, és a „közérdekű információ” fogalom túl általános értelmű. A törvény beavatkozik a szerkesztői szabadságba is, mivel nem csak a közszolgálati, hanem a kereskedelmi csatornákra is vonatkozó kitétel szerint kötelező az információközlés a helyi, országos, nemzeti, uniós eseményekről – vélte a TASZ.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!