Csökken az öngyilkosságok száma hazánkban, de nem az élet lett jobb, hanem a depressziót kezelik hatékonyabban. Szeptember 10., az öngyilkosság megelőzésének világnapja arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyobb egymásra figyeléssel sok tragédia elkerülhető.
Örömteli statisztika látott napvilágot: 30 éve csökken az öngyilkosságok száma Magyarországon. Igaz, az EU-n belül még mindig kirívóan magas a tavalyi 1927 eset – csupán Litvániában dobják el többen maguktól az életet (a lakosok számához viszonyítva). Nálunk százezer lakos közül 20 lett öngyilkos, Litvániában 33, Lengyelországban és Franciaországban 17, Németországban és Szlovákiában pedig 12. A 2014-es adat azért is biztató, mivel a KSH utoljára 1956-ban regisztrált ilyen alacsony számot: akkor a forradalom öntött sokakba lelket, ám utána az elkeseredés évtizedei következtek. A mélypont 1983 volt: 4911-en ölték meg magukat.
Ám hiba lenne azt hinni: 30 év alatt jelentősen javult a magyarok életkilátása és mentális állapota. „Ez egy komplex probléma. A befejezett öngyilkosságot elkövetők közel kétharmada többnyire kezeletlen depresszióban szenved. 1997 óta több hazai vizsgálat is bemutatta, hogy a depresszió tüneteinek pontosabb felismerése és gyakoribb kezelésük szignifikánsan összefügg az öngyilkossági ráta javulásával” – árnyalja a képet Bérdi Márk, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztályának pszichológusa. Vagyis az öngyilkosságok csökkenése nagyban köszönhető a hatékonyabb antidepresszáns gyógyszerek elterjedésével. Hisz a veszély azoknál a legnagyobb, akik pszichiátriai betegségben szenvednek: leggyakrabban depresszió (56–87 százalék), alkohol- és drogfüggőség (26–55 százalék), esetleg skizofrénia.
„Azt, hogy mennyi ember veszélyeztetett, nehéz megbecsülni. Az öngyilkosság rizikója változhat az élet során, összefüggésben a mentális egészségi állapottal, szociális és demográfiai faktorokkal. De fontos tudni, hogy a magukkal végzők 5–12 százaléka nem szenved semmilyen pszichiátriai betegségben” – mondja Bérdi Márk.
Az öngyilkossági kísérletek száma is csökkent, ezek és a befejezett öngyilkosságok aránya viszonylag állandó: vagyis körülbelül 10-15-ször annyian próbálnak megszabadulni az életüktől, mint ahány embernek sikerül is. (A kísérletek 4-5-ször gyakoribbak nőknél, míg a befejezett öngyilkosságok elkövetői döntő többségében férfiak.)
A megelőzésben sokaknak fontos szerepe lenne: a jelekre felfigyelhet a közvetlen környezet is, de az öngyilkosok fele-háromnegyede élete utolsó hónapjaiban jelentkezik háziorvosánál vagy pszichiáternél. De a háziorvosok túlterheltek, a pszichiáterek száma pedig kevés. „Ráadásul az öngyilkossági rizikót mérő pszichológiai tesztvizsgálat még nem került be a kötelező szűrővizsgálatok közé, bár a pszichiátriai, klinikai pszichológiai szakma ezt kezdeményezte.
A néhány perc alatt kitölthető pszichológiai mérőskálák hasznos eszközei lehetnének a rizikóbecslésnek, ezen belül a depresszió és a reménytelenség érzés felmérésének” – teszi hozzá a pszichológus.
25-30 ezer
öngyilkossági kísérlet történik évente Magyarországon
Halálrangsor. A világon minden 40. másodpercben valaki saját kezével vet véget életének az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. A férfiak körében összességében háromszor gyakoribb az ilyen esetek száma, mint a nőknél. A világon a legmagasabb az öngyilkosságok aránya a volt brit gyarmat, dél-amerikai Guyanában, ahol a százezer lakosra jutó esetek száma 44. A második a listán Észak-Korea, ahol évente több tízezren vetnek véget az életüknek. A WHO listáján Magyarország a 17.
Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél a szándékáról, az elhunytak 50–57%-a élete utolsó hónapjaiban felkeres valamilyen egészségügyi ellátást.
Holt helyek. Az öngyilkosságot elkövetők sokszor választanak olyan helyet tettük elkövetésekor, ahol már korábban többen véget vetettek életüknek. A világon feltehetően a legtöbb öngyilkosságot a San Franciscó-i Golden Gate hídról követik el, innen 1937 óta több mint 1200 ember ugrott le. Japánban sokan választják a Fudzsi-hegy lábánál fekvő Aokigahara erdőt, amely egy japán író, Macumoto Szeicsó regénye nyomán vált ismertté. Állítólag a sűrű és csendes erdőbe már évszázadokkal ezelőtt is sokan kísérték el idős családtagjaikat meghalni. 2003-ban több mint 100 holttestet találtak az erdőben. Az idei év egyik legsikeresebb magyar filmje a Liza, a rókatündér a Mátyás tér 4-es számú házában játszódik, amely sok okból kilóg a környezetéből, többek között a magasságával is. A ház titkaira az idei Budapest 100 programon derült fény. A Magda udvar felirat a legnépszerűbb feltételezés szerint akkor kerülhetett a homlokzatra, amikor a tulajdonos Magdolna nevű lánya öngyilkos lett. A városi legenda és a házban élők szerint nagyon sokan lettek öngyilkosok az ötemeletes ház tetejéről régen, amikor a környék legmagasabb épülete volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!