Bár Szita Károly fideszes polgármester jobban érezte magát, miután elolvasta az alkotmánytervezetet, a kaposvári konferenciára meghívott vendégeknek nem tetszett a kormánypártok koncepciója.
„Amikor az ügyészség minden eddiginél függetlenebb helyzetben van – és ez politikai döntés eredménye –, akkor a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében?” – kérdezte a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Baka András szerint miközben túl gyors az alkotmányozás folyamata, számos alapvető kérdés még mindig nem tisztázott, csak találgatni lehet, miként fog átalakulni a kétharmados törvényekkel a közjogi intézményrendszer. Baka hiányolta a bírósági szintek felsorolását is, mert ez arra utalhat, hogy esetleg át akarják nevezni a helyi bíróságokat járásivá, vagy meg akarják szüntetni az ítélőtáblákat. Ez szerinte komoly visszalépés lenne, mert jelenleg az ítélőtáblai szint a legszínvonalasabb része az igazságszolgáltatási rendszernek.
„Archaizálási hóbortnak” nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az alaptörvény-tervezetben is szereplő „hagyományápolást”. Paczolay Péter indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példa nélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által elfogadott, a költségvetést érintő hatáskörcsökkenés az ígéret ellenére bent maradt a tervezetben. Szerinte újfajta alkotmánybíráskodás kezdődhet Magyarországon, ha már nem fordulhat bárki utólagos normakontrollért, és csak konkrét ügyekhez, illetve a bírói ítéletekhez kapcsolódó egyéni jogsérelmeket lehet majd vizsgálni. Elismerte: az indítványozási jogkör átalakítását még a testület kérte, de szerinte kérésüket sokan félreértették és félremagyarázták.
Bár összességében elégedett volt a legfőbb ügyész helyettese az ügyészségre vonatkozó paragrafusokkal, pár pontatlanságra felhívta a figyelmet. Varga Zs. András szerint, ha ez így lép hatályba, akkor több, az ügyészségi szervezetére vonatkozó törvény is kétharmados szintre emelkedik, ami „nem biztos, hogy célszerű”.
Meglepődött a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, hogy az ügyvéd szót meg sem említi a tervezet. Bánáti János szerint az ügyvédeknek fontos szerepük van az alap- és szabadságjogok védelmében. A kamara elnöke reméli, hogy a védelem jogosítványait is megerősítik majd, ha már az ügyészség, az állam büntető hatalmát ennyire megerősítették. Példaként az előzetes letartoztatás intézményét említette: „pusztán iratok gyártásával”, érdemi bizonyítási eljárás nélkül évekig meghosszabbítható a bírósági ítélet nélkül rács mögé került személyek fogva tartása.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
