Az Egyesült Államokban 17 rendbeli emberölés és 6 rendbeli emberölési kísérlet miatt emelnek vádat Robert Bales törzsőrmester ellen, aki az afganisztáni Kandahár tartomány egyik településén a civilek ellen fordult. Ha az ámokfutót beszámíthatónak találják, akkor halálbüntetés fenyegeti. A mesterlövész Robert Balest többszöri, többéves iraki szolgálat után vezényelték Afganisztánba.
Mohamed Vazir éppen egyik testvérénél volt, háromórányi járásra otthonától, mikor a szomszédja telefonált neki. „Az egész családod mártírhalált halt” – értesült Vazir, akinek tizenegy rokonát ölte meg az ámokfutó: az édesanyját, a feleségét, négy lányát és két fiát, az unokaöccsét, az öccsét és az ő menyasszonyát. A négyéves fia, aki vele volt, azóta is keresi őket.
Szied Dzsán úgy úszta meg a támadást, hogy Kandahárba utazott. Feleségét, bátyját, sógorát, két unokaöccsét és egy unokahúgát lőtte le Bales. A gyerekek túlélték, súlyos fejsérülésekkel kórházban vannak. Dzsán naponta látogatja őket.
Az áldozatok hozzátartozói szerint a támadást legalább két katona követte el, mert a törzsőrmester egyedül nem tudta volna összegyűjteni, és felgyújtani a holttesteket.
Bales ámokfutása nyomán a Newsweek amerikai hetilap felidézte a My Lai-i mészárlást: 1968-ban egy vietnami falu mintegy 500 lakosát ölték meg amerikai katonák William Calley főhadnagy parancsára. Calleyt életfogytiglanra ítélték, majd néhány évvel később kegyelmet kapott. Emlékeztethetünk arra a bagdadi gyilkosságra, amikor 2007-ben egy Apache-helikopterből lövöldöztek amerikai katonák fegyvertelen emberekre. Legalább tízen meghaltak, közöttük a Reuters hírügynökség két munkatársa is. A WikiLeaks tényfeltáró internetes portál tette közzé az erről készült videót.
Bales több mint tíz éve szolgált a hadseregben, ez volt a negyedik bevetése külföldön, előtte már háromszor járt Irakban. Itt komoly fejsérüléseket szerzett – egyes vélemények szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az afgán civilekre támadt.
Ügyvédje is erre alapozza a védelmet, azt állítva, hogy Bales a vérengzés idején nem volt beszámítható, mivel nem is emlékszik a történtekre, a harctéri stressz nyomán. Egyes hírek szerint Balesnek magánéleti gondjai voltak, de megint más források arról beszélnek, hogy nem akart újra elszakadni a családjától. Van, aki szerint drámai hatással volt rá, hogy néhány nappal korábban látta, amint taposóaknára lépett társának leszakadt az egyik lába.
„Valószínűleg volt valamiféle személyiségtorzulása, de egy ilyen cselekedetet csak beszűkült tudatállapotban hajthatott végre, aminek kiváltó oka sok minden lehetett. Hogy mi volt ez, arról csak találgatni lehet, a tényeket nem ismerjük” – nyilatkozta Völgyi Zoltán, az MH Honvédkórház Egészségügyi Hatósági és Haderővédelmi Igazgatóság Pszichológiai Intézetének megbízott intézetvezetője a Vasárnapi Híreknek. Mint mondta, „az amerikai hadseregben a nagy létszámú szerepvállalás ellenére, bizonyára igyekeznek megfelelő energiát fektetni az egyének kiválogatására is.”
Ami a magyar hadsereget illeti, három pillérre épül a katonák pszichológiai ellátása. Az első a Csapatpszichológiai Szolgálat. Az itt dolgozó pszichológusok szinte együtt élnek a katonákkal. Ha egy katona maga, vagy egy társa, netán a parancsnoka úgy találja, hogy valamilyen mentális probléma merült fel, akkor kérheti a csapatpszichológus segítségét. Völgyi Zoltán fontos eredménynek mondta, hogy Afganisztánban lévő magyar kontingensnek van saját pszichológusa, s más pszichológusok is járnak arrafelé tapasztalatokat gyűjteni.
A második pillér a Honvéd Kórház Alkalmasságvizsgáló Intézetének Pszichológiai Alkalmasságvizsgáló Osztálya, amely több alkalommal is szűri a katonákat. Először akkor, amikor valaki be akar kerülni a honvédséghez, egészségügyi, fizikai és pszichikai szempontból figyelik meg, képes lesz-e elvégezni a feladatokat. A teszteket, a kérdőívek kitöltését egy pszichológussal történő beszélgetés teszi teljessé. A katonának akkor is találkozniuk kell pszichológussal, mikor előléptetésre szánják őket.
A harmadik pillér a pszichológiai intézet, ahol a missziókra készítik fel a katonákat. A kiutazás előtt tartanak egy alkalmassági vizsgálatot, majd jöhet egy háromnapos felkészítő tréning, ahol fejlesztik a stressztűrést, a kommunikációt, a konfliktuskezelést. Hazajövet hasonló vizsgálaton esnek át, hogy kiderüljön, van-e bármiféle olyan változás, ami indokolttá teszi a visszailleszkedéshez a segítségnyújtást. „Mikor valaki külföldi misszióba kerül, teljesen idegen környezetben tölt el egy fél évet, összezárva él a társaival családjától és ismerőseitől távol, ráadásul folyamatosan arra kell koncentrálnia, hogy az ellenség ne támadja meg, és ha ez mégis megtörténik, hogyan kell reagálnia. Ennek a folyamatos stressznek lehetnek maradványai, amelyek komoly következményekkel járhatnak” – mondta Völgyi Zoltán, s hozzátette: nagyon fontos, hogy azok a katonáink, akik kint az életüket kockáztatják, hazatérve tudjanak illeszkedni a békeviszonyokhoz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
