Beinthet az EU
Lezúzhatja az EU a kormány „pénzterítési” koncepcióját. A kabinet 2019-ig hívná le gyorsított tempóban a 2014 és 2020 között esedékes 7800 milliárd forintos uniós forrást – ezt biztosítandó alaposan megváltoztatná a szabályokat.
Egyrészt felpörgetné a közbeszerzési eljárásokat, azaz a jövőben nem versenyeztetik meg egyenként a projekteket, hanem azokat az állam régiónként összegyűjti, és mindenhol egy tömbben hirdet pályázatot. És bizony a következő négy évben uniós pénzekből finanszírozott közbeszerzési pályázaton csak a most „kiemelt” cégek indulhatnak. Magyarán: a kormány így erősen leszűkíti (esetleg saját szempontjai szerint) a potenciális pályázók körét – ez pedig sértheti az EU versenyjogi normáit.
Másrészt a „kiválasztott” cégeket szokatlanul bőkezűen kistafírozza a kormány, amikor bevezeti az úgynevezett 50 százalékos előlegátalányt. Ez annyit tesz, hogy a győztes pályázó a szerződéskötés másnapján megkapja az elnyert összeg felét.
Az eddigi gyakorlat szerint a cégek sok részletben jutottak pénzükhöz, gyakorta utólagos finanszírozással (értsd: bemutatták egy munkafázis számláit, a kormány pedig fizetett). Az EU most attól tart, hogy így nem ellenőrizhető, hogy a vállalkozások pontosan a pályázati célra költik-e a pénzt. Illetve ha nem, gyakorlatilag nagyon nehéz visszaszerezni a jogtalanul felhasznált összegeket, ugyanis a kormány fedezetet sem követel az 50 százalékos előleg mellé.
És hogy az EU félelmei nem alaptalanok, jól jelzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnál több nyomozó a magyar ügyekre szakosodott, ugyanis a szervezet 16 magyar ügyben nyomoz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!