A legismertebb magyar festmény, amelyet a világ szinte minden táján mozikban és televíziókban is milliók láttak. Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című olajfestménye ugyanis több amerikai filmben is látható volt, ám karrierjét a Stuart Little, kisegér című családi filmnek „köszönheti”.
Néhány évvel ezelőtt bejárta a hazai sajtót az a kedves, romantikus történet, hogy Barki Gergely művészettörténész karácsonykor Lola nevű kislányával a Stuart Little, kisegér című amerikai filmet nézte, s miközben a fehér állatka Michael J. Fox hangján beszélt, a művészettörténész egy ismerős festményt fedezett fel a főszereplő New York-i család kandallója fölött.
Barki először a filmet gyártó Sony Picturesszel kezdett e-mailezni, majd eljutott a film berendezőjéhez, Melanie Griffith bátyjához, aki összehozta a kép tulajdonosával, Lisával, a díszletért felelős asszisztenssel, akinek hálószobájában lógott az alkotás. Washingtonban találkoztak is, ahol Barki kezébe foghatta az eltűntnek hitt remekművet.
A sztori hat év múlva most újra folytatódik: a világhírű festmény – kilenc évtized után – újra itthon van és a legutóbbi hétvége óta bárki megtekintheti a Virág Judit Galériában.
„Nem is akartam nézni azt a filmet, a lányom vett rá, végül is neki köszönhető, hogy a kép hazakerült” – mondja nevetve Barki Gergely. – „Hátborzongató, szürreális élmény volt egy hollywoodi produkcióban látni azt a festményt, amit már tíz éve kerestem. A tulajdonos sejtette, hogy jelentős művet vett meg egy antikvitásboltban, de fogalma nem volt, ki festette. Szívéhez nőtt, nem akart megválni tőle, pedig nem tudta, hogy sok tízmillió forintot ér. Ez egy nemzetközi szintű alkotás, bárhol megállná a helyét, Matisse mellett is, nem véletlenül illett bele egy amerikai film gazdag családjának nappalijába” – magyarázza a művészettörténész.
Barki Gergelynek köszönhetően számos festmény került már haza: például Czóbel-képek az Amerikai Egyesült Államokból, és más Berény Róbert-művek is. A művészettörténész szerint több tízezer hazai alkotás kallódik a világban. A legtöbb Amerikában lehet, ugyanis a Kádár-éra alatt családok tucatjai menekítették oda festményeiket. De Ausztráliában is és mindenhol, ahol nagy magyar kolónia él, biztosan rengeteg eltűntnek hitt festmény rejtőzik. S persze Párizsban és Berlinben, ahol sok magyar festő alkotott.
Barki Gergely tizenöt éve kutatja Berény képeit, nemrég Angliában is talált egyet, amely most a Kieselbach Galériában van. Erre így emlékszik vissza: „Lukács György filozófus édesapja műgyűjtő volt, azt tudtam, hogy a család most Angliában él, nagy nehezen megtaláltam a leszármazottakat, náluk volt az 1939-ben kivitt gyűjtemény nagy része.” De van ennél cifrább történet is: Berény unokája San Franciscóban üldögélve az e-bayen fedezte fel azt a festményt, amelyet a művésztől évtizedekkel korábban elloptak. Azonnal szólt az FBI-nak, s azóta már nála van.
„Hatalmas gyűjtemények voltak zsidó gyűjtők kezében, ezek a legtitokzatosabb történetek. Sokat közülük németek, oroszok vittek el, de volt, hogy útközben eladták a vonaton élelemért, illetve bekerültek köz- vagy magángyűjteményekbe. Minden képnek más a története, s így megtalálni sem lehet ugyanolyan módszerrel. Sok esetben csak a kép címét tudjuk, de van, amikor egy fekete-fehér reprodukció segít” – mondja Barki Gergely, aki szerint az eltűnt képek többsége, valószínűleg, soha nem kerül elő. Ugyanakkor a műkereskedelem felhajtóerejének és a 21. század vívmányainak is köszönhető, hogy mostanában hazakerülnek fontos alkotások. Illetve a nagy aukciósházak létrejöttével drasztikusan megemelkedtek a festmények árai, s ez is kedvez az alkotások visszaáramlásának.
A hazatért festményen Berény második felesége, Breuer Eta csellista látható. Az Alvó nő (1927–28) az avantgárd magyarországi időszakának egyik legkiemelkedőbb alkotása. Sallangmentes, redukált színskálájú, a kompozíció pedig zseniális, mert nem gúlaszerűen áll össze, hanem feszíti szét a teret, ezzel odavonzza a tekintetet. A Munkácsy- és Kossuth-díjas festő, grafikus, a Nyolcak néven ismertté vált csoport tagja, a magyar avantgárd mozgalom kiemelkedő képviselője, reklám- és plakáttervező is volt, ezek közül legismertebb a Fegyverbe! Fegyverbe!, de könyv- és folyóiratillusztrációkat is készített, rendszeresen publikált a Nyugatban és kitűnően hegedült, zongorázott, ő találta ki a 3 dimenziós szemüveget és a folytonosan játszó mozigépet is. Városmajori villájában a pszichoanalízis iránt érdeklődők összejövetelein vendégül látta Ignotust és Karinthy Frigyest is. Berény meghódította például Marlene Dietrichet és egy titokzatos orosz hercegnőt is, aki valószínűleg a történelem egyik legnagyobb szélhámosa volt, Anna Anderson néven vált ismertté.
Az, hogy az Alvó nő hazakerült, a Virág Judit Galéria érdeme. Az elmúlt hat évben többen keresték az amerikai tulajdonost, hogy adja el a képet. „Fél évig tartott a tárgyalás, leginkább e-mailben és telefonon, valószínűleg a szimpátia döntött, s az, hogy biztosítva látta, hogy teljesítjük, amit szeretne. Azaz külön eseményt kellett szervezni a festménynek, mindenki számára megnézhetővé kell tenni, úgyhogy várhatóan selfie-cunami indul útjára a napokban” – mondja Virág Judit. A festményt december 13-án árverésre bocsátják. A kikiáltási ár 34 millió forint, amelyet a tulajdonos határozott meg. Virág Judit szerint ez tisztességes induló ár, a történetet is meg kell fizetni. A galériatulajdonos szerint magyar vevője lesz a világhírű képnek.
Még egy titok:
Martos Gábor A tőzsdeügynök képei című új kötete, amely a Mestitz-gyűjteményt mutatja be, a műtárgypiac jellegéről és a műkereskedelem működéséről szól. Kiderül belőle: vajon művészileg is értékesebb az a kép, amely drágábban kel el, miben éri meg tárolni a pénzünket: festményben, aranyban vagy értékpapírban? Martos több mint egy évtizedig dolgozott a könyvön, s nemcsak cikkeket írt a galériák működéséről, hanem megismerkedett műgyűjtőkkel, galériatulajdonosokkal, ráadásul PhD-fokozatot is szerzett a témában. A Függelékben hatalmas adatlista található, amely 2012. december 31-ig veszi sorba a világ legdrágább műtárgyainak, fotográfiáinak listáját, valamint a hazai árveréseken 30 millió forintnál drágábban elkelt műalkotásokat is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!