Van, aki azt mondja, milliónál is több honfitársunk dolgozik és fizet tb-t, adót és egyéb költségeket külföldön. A hivatalos adatok ennél kevesebbre, százezrekre teszik a kitámolygók számát.
Az információk rendkívül ellentmondásosak, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2013-ban félmillióra tette a külföldön dolgozók számát – ami egy év alatt tovább növekedett. Az nem kérdés, hogy ez hatalmas kiesést jelent a gazdaságnak: ha Matolcsy számainak hihetünk, a félmillió magyar dolgozó éves szinten több százmilliárd forintnyi adót máshol fizet be, a teljes kiesés pedig ezermilliárdokban mérhető.
A bevándorlási adatokat nézve, a Magyarországon munkát vállaló külföldiek nem pótolják a kiesett pénzt.
2004. május 1-je óta elviekben szabad a munkaerő-áramlás az uniós országok és Magyarország között, pár éve pedig már az engedélyhez kötés szabályai is lazultak. De hogy kik és milyen tömegben érkeztek a kivándoroltak helyére? Kevesen jöttek, és nem éppen magasan képzettek. Legtöbben olyan munkát vállalnak, amely nem igényel szakképesítést, elég hozzá a nyolc (vagy még annál is kevesebb) osztály.
Ez derül ki legalábbis a Nemzeti Munkaügyi Hivatal tavalyi adataiból, mely szerint a tíz leggyakoribb munkakör a következő: szakács; egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozás; pék, édesiparitermék- gyártás; egyszerű ipari foglalkozás, egyéb egyszerű építőipari foglalkozás, fizioterápiás asszisztens, masszőr; rakodómunkás; piaci, utcai árus; egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozás. A legtöbben nem a környékbeli országokból kérvényeztek munkavállalási engedélyt.
A legnépszerűbbek a kínaiak (3680 kiadott engedély) és a vietnamiak (1031 érvényes engedély) körében voltunk, őket követik a koszovói, ukrán és szerb munkavállalók. Ami pedig az uniós országokat illeti: legtöbben Romániából (4176), Nagy-Britanniából (686), Szlovákiából (660) és Németországból (303) jöttek dolgozni hozzánk tavaly.
De miért éppen Magyarországra? A határon túliakat a földrajzi közelség vonzza, de több munkavállaló jelezte, hogy a magasabb bérezés és a jobb munka lehetősége miatt érkezett, nem beszélve a kedvezőbb szociális feltételekről és az egészségügyi ellátás magasabb színvonaláról. Sokan így is Európa kapujaként tekintenek Magyarországra: nálunk csak ideiglenesen vállalnak munkát, majd továbbmennek más, uniós országokba. A munkaügyi hivatal adatai szerint 2013. december utolsó napján 19 348 egyéni munkavállalási engedély volt érvényben, és további körülbelül 53 006 szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgár rendelkezett érvényes bejelentéssel, emellett pedig mindösszesen 3 EU Kék Kártya volt érvényben.
Kis matek, és kiderül: 72 354 külföldi munkavállaló dolgozott tavaly év végén nálunk. Hogy ők pontosan mennyivel járulnak hozzá a magyar GDP alakulásához nem tudni, cikkünk megjelenéséig erre nem kaptunk választ a Munkaügyi Hivataltól.
- Európában a legnagyobb munkaerő-elszívó Nagy-Britannia (76 956 betelepülő munkavállaló), Németország (38 343) és Belgium (22 835).
- Lengyelországot 33 207-en, Németországot 29 670-en, Görögországot 22 260-an hagyták el.
- Nem csak Magyarországon, de a legtöbb uniós tagállamban (Ausztriában és Németországban is) gondot jelent, hogy a végzett orvosok elhagyják hazájukat a jobb élet lehetősége miatt: a listát a középiskolai tanárok vezetik, az orvosokat pedig követik az egészségügyben dolgozók (ápolók, gyógytornászok, fogászati szakemberek).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!