Minden bírósági vezető tiltakozik a Fidesz azon szándéka ellen, hogy 62 évre csökkentsék a bírói jogviszony felső korhatárát. A 27 csúcsbíró által jegyzett, a közjogi méltóságoknak és a kormánypárti frakcióvezetőknek címzett levél szerint ügyek tízezrei csúszhatnak emiatt, ráadásul kevésbé kvalifikált bírók fognak dönteni.
Orbán Viktor miniszterelnöknek, Schmitt Pál államfőnek, Kövér László házelnöknek, valamint az alkotmányozásban részt vevő Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakcióvezetőjének írt közös levélben tiltakozik a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, továbbá az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei, a bírói jogviszony felső korhatárának csökkentése ellen. Emlékezetes: Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn nyújtotta be a Fidesz–KDNP alaptörvény-javaslatához azt a módosító indítványát, amely szerint legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatna fenn a bírák jelenleg 70 éves korig tartó szolgálati jogviszonya, miközben az ügyészeké maradna 70. A KDNP már tiltakozott a javaslat ellen, amelyet a frakció nem akar megszavazni.
A lapunk birtokába került levél szerint a 27 csúcsbírót mélységes aggodalommal tölti el az indítvány. A bíróságok működéséért felelős igazgatási vezetők áttekintették a felső korhatár leszállításának következményeit. A vizsgálat különös tekintettel arra irányult, miként befolyásolják a személyi változások az állampolgárok jogérvényesítésének feltételeit, a bíróságok működésének időszerűségét, az ítélkezés szakmai színvonalának stabilitását, és a 2011. március 1-jével hatályba lépett bírósági törvények eredményes végrehajtását. Ha elfogadják a javaslatot, akkor 2012. január 1-jével a mintegy 3 ezer fős bírói karból 228, 62. életévét betöltött bíró szolgálati viszonya szűnik meg, az év végéig pedig még 46-é. Ez a bírósági vezetők szerint olyan nem kívánatos irányba befolyásolja a bíróságok működését, ami vélhetően nem lehet a törvényalkotó szándéka.
A bírósági vezetők felhívják a jogalkotó figyelmét arra, hogy a bírák nyugdíjazása jelentős számban érinti a jogorvoslati hierarchia csúcsán álló magasan kvalifikált bírókat, akiknek utánpótlása főként az alsóbb szintű bíróságokról, rendkívüli nehézségek árán biztosítható. Az új jogi szabályozás szerint a bírói hivatásra legalkalmasabb pályázók kiválasztásának érdekében az álláshelyek betöltése hosszabb időt, átlagosan 6-8 hónapot vesz igénybe – folytatódik a levél. „A bírák személyében történő változások az ügyek átosztását igénylik, olyan nagyságrendben, amely törvényszerűen az eljárások időszerűségének jelentős romlásához vezet. 2012-ben a Fővárosi Bíróságon, valamint a Pest Megyei Bíróságon a bírák nyugdíjba vonulása miatt közel 14 ezer ügy kényszerű átosztására kerülne sor. Ez tovább súlyosbítaná az egyébként is nehéz helyzetben levő központi régió bíróságainak helyzetét. Emellett azzal is számolni kell, hogy több, jelenleg jól működő bíróságra is ez válhat jellemzővé. Országosan közel 30 ezer folyamatban lévő ügy átosztása várható, ennek összes jogi és időszerűségi következményeivel együtt” – áll a levélben. A szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy az átlagos bírói gyakorlati idő számottevően alacsonyabb lesz egy olyan bírói karban, amely európai viszonyban is fiatal, továbbá a bírói kar szervezeten belüli utánpótlása jelentősen csökkenteni fogja azon titkárok létszámát, akik jelenleg a helyi bírók hatáskörében járnak el a szabálysértési, és nem peres ügyekben. Ez alapjaiban veszélyezteti néhány, a közelmúltban elfogadott törvény végrehajtását – írják a csúcsbírók. „A fentiek megfogalmazására az állampolgárokért és az igazságszolgáltatásért érzett felelősségünk késztetett bennünket. Őszintén reméljük, hogy a végleges döntésükben közös felelősségünk tükröződni fog” – zárul a levél, amelyet az ország valamennyi bírósági vezetője aláírt.
Bírálatok külföldről
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szikár közleményénél bővebben beszélt Christian Wulff német köztársasági elnök az Orbán Viktorral folytatott pénteki megbeszéléséről. „Bizonyos nyugtalanító dolgokról is beszéltünk a médiatörvénnyel, az adókérdéssel és az alkotmányozási vitával kapcsolatban” – nyilatkozta a dpa hírügynökségnek szombaton Wulff. Figyelemre méltó, hogy a szintén Budapesten tárgyaló Heinz Fisher osztrák államfő fogadta Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, akivel a médiatörvényről is tárgyalt. Közben Amerikából is érkezett bírálat magyar címzetteknek. A médiatörvény és a romák hátrányos megkülönböztetése is szerepel ugyanis az amerikai külügyminisztérium 2010-es országértékelő jelentésében. A dokumentum a médiatörvénnyel foglalkozik a legtöbbet, de végül megállapítja, hogy a kormány „általában tiszteletben tartotta” a véleménynyilvánítás és sajtó szabadságát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!