Gazdasági szakemberekre és jogászokra, úgy látszik, nincs szükség. Legalábbis nem annyira, mint eddig. A kormány ugyanis a legtöbb képzési területen csökkenti azoknak a diákoknak a számát, akiknek teljes egészében az állam fizeti tanulmányaik költségét. A legdrasztikusabb csökkenés a jogi és a gazdaságtudományi szakokon lesz.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az idei felsőoktatási keretszámokat.
2011 szeptemberéhez képest szinte minden területen csökken azoknak a száma, akik ingyenesen tanulhatnak a felsőoktatásban, kivételt csak az osztatlan orvosi és a művészeti alapképzések jelentenek, azonban ezeken a területeken is csak kis növekedés lesz. A legtöbb állami ösztöndíjas műszaki, informatikai vagy természettudományos képzésben vehet majd részt. Kérdéses azonban, hogy ezekkel a módszerekkel lehet-e a felvételizők döntését befolyásolni, tavaly például 400 államilag finanszírozott helyet nem tudtak betölteni az ELTE Természettudományi Karán. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) korábban többek között arra kérte az oktatási államtitkárságot, hogy a teljes képzési szerkezetben ne bontsák meg irreális mértékben az egyes területek közötti arányokat, és a kiszámíthatóság érdekében a keretszámok változása ne haladja meg a 25%-os mértéket, mivel ennél nagyobb változás működési zavarokat okoz.
Mezey Barna, az ELTE rektora a Népszabadságnak azt nyilatkozta: „Horribilis ez az elvonás, már-már úgy tűnik, valamiért büntetik a felsőoktatást”. Az egyetemeknek és főiskoláknak nem csak a hallgatói keretszámok csökkenésével kell szembenézniük – ami bizonyos szakok elnéptelenedését jelentheti, hacsak a diákok családjai nem hajlandók kifizetni az önköltséges képzéseket –, de azzal is, hogy idén 15-25%-kal kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk.
A legrosszabbul azok a felvételizők járnak, akik jogi vagy gazdaságtudományi területen akarnak továbbtanulni szeptembertől. 2011-ben 800 jogász gólya kezdhette meg tanulmányait államilag finanszírozott képzésben, idén viszont mindössze 100 hallgató tanulhat majd térítésmentesen ezen a területen, osztatlan képzésben, a többieknek félévente 150-300 ezer forintot kell fizetniük. Mezey Barna ezzel kapcsolatban kiemelte: már önmagában az állam működése évente 400-450 friss diplomás jogászt igényel, így tulajdonképpen a piaci fizetőképes kereslet alakulásának teszik ki a bíróságok utánpótlását.
Ennél is drasztikusabb, 95%-os keretszámcsökkentést szenvedett el a gazdaságtudományi képzés, ahol a tavalyi 4900 fővel szemben, idén már csak 250 diák taníttatását fogja finanszírozni az állam. Rostoványi Zsolt, a Corvinus új rektora szintén a Népszabadságnak adott nyilatkozatában elmondta, számítottak a csökkentésre, de nem ilyen mértékűre.
A korábbi kormányzati nyilatkozatokból már látszott, hogy a gazdasági képzéseket önköltségessé teszik majd, feltételezve hogy az ott végzettek úgyis jól keresnek majd. Mivel a Corvinuson évek óta nagy a túljelentkezés, reménykednek, hogy az önköltséges hallgatókkal fel tudják tölteni a szakokat, de bíznak abban is, hogy a kormány még megváltoztatja a keretszámokra vonatkozó döntését.
Az idén felvételizők azért sincsenek könnyű helyzetben, mert az egyes képzések pontos árai csak két-három héttel a február 15-i jelentkezési határidő előtt fognak kiderülni, és azt sem lehet tudni, a keretszámok hogyan oszlanak meg az intézmények között. Az oktatási államtitkárság minimum és maximum összegeket állapított meg a képzési területeken, de a pontos összegeket az egyetemek és főiskolák fogják meghatározni. Az orvosoknak például félévente 950 ezer és 1 millió 350 ezer forint közötti összeget kell majd fizetniük – a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán jelenleg 975 ezer forintba kerül egy félév, a megállapított határok így az ár emelésére is lehetőséget adnak.
Szeptembertől várhatóan már hallgatói szerződést is alá kell írniuk azoknak a diákoknak, akik félig vagy teljes egészében ösztöndíjasok lesznek, a hírek szerint az állam minden rájuk költött 100 ezer forint fejében 1 hónap magyarországi munkát vár el. Vagyis, ha valakinek a teljes képzése összesen négymillió forintba kerül, negyven hónapot kell majd magyarországi munkahelyen töltenie.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombati sajtótájékoztatóján elmondta: az új rendszerben az átlagos jövedelmű vagy szegény családból származó gyerekeknek hitelt kell majd felvenniük, ha tovább akarnak tanulni.
Nemet mondott a dékán. Király Miklós, az ELTE ÁJK dékánja visszautasította Hoffmann Rózsa ajánlatát. Az oktatási államtitkár Dux László utódjaként felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak kérte fel Királyt, aki azonban dékáni teendőire hivatkozva elutasította a lehetőséget.
Dux László még a tavalyi év végén mondott le tisztségéről, ám a megüresedett posztot Király Miklós még azelőtt visszautasította, hogy Dux távozását hivatalosan bejelentették volna.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
