Minél kevesebb muszlim él egy adott országban, annál többen utasítják el őket – erre jutott a neves amerikai kutatóintézet, a Pew Research Center világméretű felmérése. Mindenesetre a világ leggyorsabban növekvő vallási csoportja a muszlimoké.
Jelenleg körülbelül 1,6 milliárd muszlim él a Földön, a világ népességének 23 százalékát adva. De 2050-re akár háromnegyedével is nőhet a muszlim lakosság létszáma – derült ki a Pew Research Center amerikai kutatóintézet frissen megjelent tanulmányából. Az okok sokrétűek. Egyrészt a muszlim nők életük során átlagosan 3,1 gyereket szülnek, míg a többi csoport tagjai csak 2,3-at. A világátlagot Fekete-Afrika húzza fel, a de különbség az európai statisztikákon is látszik: egy átlagos nő 1,5 gyereket szül, míg egy európai muszlim 2,1-et. A másik magyarázat abban rejlik, hogy a muszlim társadalom a világ legfiatalabbja: a medián 7 évvel alacsonyabb, mint a nem muszlim vallásúaknál. Mindennek következtében 2050-re az európai lakosság tizede lehet muszlim.
A kutatások arra is rámutattak, hogy a muszlim világ számottevő része rossz véleménnyel van az Iszlám Államról (IS). Libanonban és Jordániában a társadalom kilenctizede utasítja el teljes mértékben a terrorszervezetet. Ezzel szemben a másik ismert iszlamista terrorszervezet, a Boko Haram hazájában, Nigériában a muszlimok 20 százaléka támogatja az IS-t. Érdekes eltéréseket mutat az öngyilkos merénylők megítélése is. Az irakiak és indonézek több mint 90 százaléka semmilyen körülmények között nem tartja elfogadhatónak az ilyen akciókat, szemben az afgánok és palesztinok kétötödével, akik szerint bizonyos célokért lehet robbantani.
A saría, az iszlám vallásjog elfogadottsága ennél jóval egységesebb képet mutat a muszlim többségű országokban. Kiugróan magas a támogatottság Afganisztánban, ahol a társadalom 99 százaléka szeretné bevezetni a meglévő jogrendszer helyett, valamint Irakban (91%) és a palesztin területeken (89%). Érdekes, hogy az oroszországi muszlimok 40 százaléka értene egyet egy ilyen jogi váltással, a koszovóiak ötöde, míg a bosnyákok 15 százaléka.
Elképzelhető, hogy mára változtak ezek a nézetek, de azokban az országokban, ahol jelentős muszlim népesség él, alapvetően pozitívan gondolkodtak róluk. Míg ott, ahol csak elvétve találkozni velük, negatív a megítélésük. A legjobban Nagy-Britannia és Lengyelország példázza ezt az ellentétet: a britek 72 százaléka inkább jó véleménnyel volt a muszlimokról, míg a lengyelek 56 százaléka elutasította őket.
Egy 2011-es kutatás viszont egészen más eredményre jutott. A muszlimok és nem muszlimok viszonyát a franciák és a németek 62, illetve 61 százaléka tartotta rossznak, és hasonlóan vélekedtek a törökök, egyiptomiak és jordánok is. A felmérés arra is kitért, hogyan vélekednek egymásról a nyugati és a muszlim többségű országok. A muszlim válaszadók 68 százaléka szerint a nyugatiak önzők, és majdnem ugyanennyien (66%) tartották őket agresszívnak. A nyugatiak véleménye ennél jóval megosztottabb volt. Bár a muszlimokat a legtöbben (59%) fanatikusnak tartották, őszintének és erőszakosnak majdnem ugyanannyian (51 és 50%) mondták őket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
