A határellenőrzés visszaállításáról tanácskoztak pénteken az uniós belügyminiszterek Brüsszelben. Lapzártánkig nem ért véget a tanácsülés (az eredményről lásd keretesünkben - a szerk.), de annyit már lehetett tudni, hogy komoly viták kísérték az értekezletet.
Ugyanis – mint az a brit Financial Times által kiszivárogtatott információkból kiderült – a luxemburgi soros elnökség egy olyan tervezettel készült az ülésre, amelyben a tagállamok közti határok újbóli felállítását javasolják. Az elképzelések szerint a következő két évben nemcsak a menekültválság miatt az uniós biztonsági előírásoknak megfelelni képtelen Görögország határain jelennének meg újra az őrök, hanem a többi célországban, Németországban, Svédországban, Franciaországban és Ausztriában is.
A Visegrádi Négyek kormányfői csütörtöki prágai csúcstalálkozójukon kiálltak a schengeni szabadság mellett, amit Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában is megerősített. Orbán arról elmélkedett, hogy a menekültválságból hat-hét ország azt a következtetést vonta le, hogy le kell magukat választani Közép-Európáról. Ő viszont azon fog dolgozni, hogy megakadályozza Schengen feldarabolódását.
Ugyanakkor továbbra is úgy tűnik, Orbán és visegrádi kollégái csak azokból az uniós vívmányokból kérnek, amelyek az ő érdekeiket szolgálják, hiszen tegnap a miniszterelnök bejelentette, hogy Szlovákia példáját követve Magyarország is az Európai Unió Bíróságán támadja meg a kötelezően kiszabott menekültbefogadási kvótákat.
A la carte Európában gondolkodnak a dánok is, ugyanis 53 százalékuk nemet mondott arra a népszavazáson feltett kérdésre, hogy az ország az eddiginél nagyobb mértékben vegyen-e részt az európai bel- és igazságügyi együttműködésben. Bár Dánia is EU-tag, ezen a területen mentességet kapott, mivel 1992-ben és 1993-ban is elutasították az állampolgárok, hogy a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb alkotóelemét európai szintre emeljék. (Magyarország 2004-es csatlakozásakor már nem volt lehetőség arra, hogy válogassunk, milyen területeken akarunk részt venni az európai integrációban.) A mostani népszavazást nagy valószínűséggel a párizsi terrortámadások befolyásolták, amelyből a dánok azt a következtetést vonták le, hogy a nyitott határok csak növelik a terrorizmus kockázatát.
Holott ha Dánia a többi tagállamhoz hasonlóan „játszana” ezen a politikai területen, az nagyban megkönnyítené az információcserét az illetés nemzeti hatóságok és uniós ügynökségek között. Ha nem sikerül megegyeznie az Europollal, akkor Dánia nem férhet hozzá az Európai Rendőrségi Hivatal adatbázisaihoz, ami komolyan hátravetheti a rendőrség munkáját. Az elutasításnak a szimbolikus jelentősége is nagy, ami az igen mellett kampányoló Lokke Rasmussen miniszterelnök pozícióit is meggyengítheti, és más országokban is az euroszkeptikusok malmára hajthatja a vizet.
Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a menekültügyi és határrendészeti törvénymódosítások miatt az Európai Bizottság – tudta meg a Népszabadság. Az EU októberben ismertette az aggályait: különösen aggasztónak tartották a menekült gyermekekkel való bánásmódot, a menedékkérelmek rendszerszintű elutasítását és a jogorvoslat hiányát, a katonaság bevetését, a határátkelők lezárását és a határátlépés büntetőjogi szankcióit. A magyar kormány magyarázatát Brüsszel nem találta kielégítőnek, így még idén megindulhat az eljárás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!