Tbc. Tripper. Tífusz. Száz évvel ezelőtt a rettegés fogta el az embereket a betegségek hallatán, ám az orvostudomány fejlődésével néhány évtizeden belül kezelhetővé vált a probléma. Most viszont, úgy tűnik, ismét kicsúszhat az irányítás az orvosok kezéből: egyre több baktérium, vírus, gomba és élősködő válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben.
A helyzet súlyos. Egyes kutatók szerint évente 700 ezer ember hal meg azért, mert az ismert gyógyszerek nem hatnak a különböző fertőzésekre. Egy másik tanulmány, amit a brit kormány számára készítettek, ennél kevésbé szomorú képet fest, de az adatok elgondolkodtatók: az antibiotikum-rezisztencia miatt 2050-ig világszerte 10 millió ember halhat bele korábban gyógyítható betegségekbe. És ez 100 ezermilliárd dollár kiesést jelenthet a világgazdaság számára. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója már tavaly arról beszélt, hogy a jelenség a „modern orvostudomány” végét jelentheti, „közeleg az antibiotikumok utáni élet, amikor mindennapi betegségek újra gyilkolhatnak”.
Bár vele együtt jó néhány tudós és civil szervezet évek óta kongatja a vészharangot az egyre „okosabbá” váló baktériumok miatt, a nemzetközi közvéleményt eddig jobban foglalkoztatták az olyan látványos betegségek, mint a Zika- vírus vagy az Ebola.
Ezen az aggasztó nemtörődömségen változtathat, hogy a múlt héten az ENSZ Közgyűlése is foglalkozott a kérdéssel, és ritkán tapasztalható egyetértésben el is fogadtak egy nyilatkozatot, amely a „világ legnagyobb és legégetőbb veszélyének” nevezi az antibiotikumokat kicselező kórokozókat.
A testület hét évtizedes fennállása alatt eddig mindössze háromszor vett napirendjére valamilyen egészségügyi témát (AIDS, krónikus betegségek és Ebola). A HIV-fertőzés esetében kifejezetten sikeresnek bizonyult az együttműködés, mivel a közgyűlési határozatot követően létrehoztak egy pénzügyi alapot, Globális Alap az AIDS, a Tuberkulózis és a Malária Ellen néven.
A 2002-ben létrehozott alapítvány magáncégek bevonásával együtt eddig 30 milliárd dollárral segítette a kutatásokat, és több mint 20 millió ember kezeléséhez járult hozzá.
Benne van a húsban
Az antibiotikum-rezisztenciával vívott küzdelmet a globális felmelegedés elleni harchoz hasonlítják. Ezúttal csak annyi könnyebbsége van a kutatóknak, hogy a klímaváltozással ellentétben senki nem tagadja, egyre több kórokozó képes ellenállni a gyógyszeres kezeléseknek.
Egyes államok érdeke ugyanakkor most is megbéníthatja a cselekvést. A kórokozók elleni küzdelemben nagy segítséget nyújthatnak viszont gyógyszeripari fejlesztések, olyan új szereket lehet kikísérletezni, amelyek képesek követni a kórokozók evolúcióját. De ehhez a különböző országoknak is jelentősen változtatniuk kellene jogszabályi környezetükön. A fejlett országokban például rengeteg antibiotikum az élelmiszerekkel jut az emberi szervezetbe, nem pedig akkor, amikor például tüszős mandulagyulladásukat kúrálják.
Árulkodó adat, hogy az Amerikai Egyesült Államokban felhasznált antibiotikum 70 százalékát a haszonállatoknak adják, étkezésre szánt húsukban kimutathatók a gyógyszermaradványok. A tyúkokat és marhákat például azért etetik gyógyszerekkel is, hogy a rossz tartási körülmények, a zsúfoltság és a mozgáshiány okozta stressz ne betegítse meg őket.
A Friends of the Earth (A Föld barátai) amerikai szervezet most publikálta második jelentését a nagy gyorsétteremláncokban felszolgált húsok antibiotikumtartalmáról.
A ChainReaction II (LáncReakció II) nevű tanulmány az itthon is ismert KFC és Burger King falatozókat a legrosszabb kategóriába, az F-be sorolta, mivel tavalyhoz képest semmilyen erőfeszítést nem tettek azért, hogy ne antibiotikummal szennyezett húst szolgáljanak fel. A McDonald’set F-ről C+ osztályba sorolta a vizsgálat, mivel az elmúlt egy évben már nem dolgozták fel olyan csirkék húsát, amelyeket antibiotikumokkal etettek. A mekis disznó- és marhahús viszont továbbra sem tekinthető „tisztának”.
A fejlődő országok szerint viszont ez – mint a globális felmelegedés is – csak a gazdagok problémája, mivel ők a fejlettségnek már olyan szintjét érték el, hogy megtehetik, hogy a növekedés hátrányára foglalkozzanak bizonyos ügyekkel. Ami részben érthető, hiszen sok afrikai államban nem az antibiotikum-túladagolás a valódi probléma, hanem az, hogy a rászorulók nem jutnak megfelelő kezeléshez. Azonban míg a nagyok közül Brazília és India kevésbé tartja fontosnak a kérdést, Kína kutatásokat ígért, Dél-Afrika pedig azt, hogy visszaszorítja az antibiotikum használatát.
Az antibiotikum-szedés szabályai:
- Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzésekre hat
- A fertőzések 70-80 százaléka vírusos eredetű, amikre nem hat, így az influenzára sem
- Csak orvosi utasításra szedhető
- Végig kell szedni az előírt mennyiséget, nem szabad abbahagyni az egészségi állapot javulásakor
- Az antibiotikum legismertebb mellékhatása a hasmenés, ugyanis nemcsak a kórokozókat, hanem a hasznos bélbaktériumokat is kiöli. Ritkán bizonyos antibiotikumok (főként penicillinszármazékok) allergiás reakciót válthatnak ki, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni
Ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni az antibiotikumokra rezisztens, úgynevezett szuperbaktériumok kialakulását, el kell érni, hogy ne szedjünk feleslegesen, helytelenül ilyen típusú gyógyszereket, csakis indokoltan. Ellenkező esetben a már rég gyógyítható betegségekre nem lesz megfelelő gyógyszer, tehát újra gyógyíthatatlanná válnak.
Vigyázat, veszélyesek!
A WHO szerint leginkább az E-coli, a Clostridium, a Klebsiella és a Staphylococcus baktériumok rezisztenssé válása jelent veszélyt. A szervezet tavalyi, 68. közgyűlésén a tagállamok támogatásával elfogadtak egy ágazatokon átívelő (pl. mezőgazdaságot, állat-egészségügyet is érintő), globális cselekvési tervet az antibiotikum-rezisztencia kezelésére. Mindezt Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár is támogatta. A nemzetközi szervezet ajánlása szerint növelni kell a tájékozottságot, a tudatosságot és a tudományos bizonyítékokat a megfelelő antibiotikum-használattal kapcsolatban, ugyanakkor csökkenteni kell a fertőzésveszélyt és új gyógyszereket, diagnosztikumokat kell fejleszteni, ugyanis 30 éve nem fedeztek fel új antibiotikumcsaládot, 2003 óta pedig nem jegyeztek be új vegyületet, ezek szintén növelik a rezisztens baktériumok számát.
Vannak jó hírek is
Már a nemi úton terjedő betegségek, a szifilisz és a gonorrhea is kezd rezisztenssé válni. Ausztrál kutatók ugyanakkor kifejlesztettek egy csillag formájú polimert, amely hatféle kórokozót tud eliminálni a sejtfaluk darabokra szaggatásával úgy, hogy az egészséges sejteket nem bántja. Nyáron robbant a jó hír, hogy amerikai kutatók az északi-sarki tengeri szivacs fajban találtak olyan vegyületet, amely képes elpusztítani az MRSA (Staphylococcus aureus) 98 százalékát, ami az egyik legnehezebben eltüntethető baktérium.
25 ezren
halnak meg évente az ellenálló baktériumok miatt az USA-ban és Európában
58 ezer
csecsemő halálát okozza a CRE nevű szuperbaktérium Indiában
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!