Nem hagy alább a kormányzat államosítási kedve. A Mol kisebbségi tulajdonának visszavásárlása után most az E.ON gáztározói kerültek célkeresztbe.

A Mol kisebbségi részvénycsomagjának IMF-hitelből történt visszavásárlása után a hírek szerint újabb nagybevásárlás érik az energiaiparban: a német cégóriás, az E.ON magyarországi gáztározóinak megvásárlásáról is megkezdődtek a tárgyalások. Mindeközben a Mol-pakett felvásárlása kapcsán támadt kérdőjelek száma korántsem csökkent.

A Fidesz szerint az állami akarat érvényesítéséhez nem elegendő a piacgazdaságokban megszokott, közvetett szerepvállalás, kizárólag a közvetlen tulajdonlást látják üdvözítőnek – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Példaként hozta a vil­lamosenergia-szektort, ahol a legnagyobb piaci szereplő, a Magyar Villamos Művek és a rendszerirányítást végző MAVIR állami tulajdonban van. Nos, miután a földgázt és a kőolajat továbbra is döntően Oroszországból kapjuk, kérdéses, hogy miként javítja az ellátás biztonságát a Mol állami tulajdonlása. Egy olyan piacon, ahol a tőzsdei árak egész Európában meghatározzák az árazást, akár földgázról, akár az autók üzemanyagáról beszélünk.

Az energiakutató szerint az állami tulajdonlás erőltetését a magyar kormányzat oroszfóbiája és a multikkal szembeni bizalmatlansága motiválja. De észre kell venni, hogy például Né­met­ország éppen arra készül, hogy az E.ON vállalatba tulajdonosként beengedje az orosz Gazpromot, mert az együttműködéstől várják az ellátás biztonságának erősödését. Másfelől, a magyar földgázigény olyan elenyésző az orosz kapacitásokhoz képest, hogy a magyar kormánnyal megtámogatott Molnak is jóval csekélyebb a tárgyalóereje, mint akár az E.ON itteni leányvállalatának, amely mögött a jóval testesebb német piac áll. Egyelőre tehát csak annyi bizonyos: az államosítási hullám nyomán megszaporodnak a politikai alapon betölthető menedzserállások.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!