Körülbelül 50 millió tyúkot tartanak Európa-szerte borzasztó körülmények között, olyan ketrecekben, amelyek alapterülete nem nagyobb egy A/4-es papírlapnál. Az Európai Bizottság 14 uniós tagállam, köztük hazánk ellen indít kötelezettségszegési eljárást; napokon belül döntés születik a szankciókról. John Dulli uniós egészségügyi biztos a héten mindenkit figyelmeztetett: „nem leszünk elnézők a törvényszegőkkel szemben”.

A szigorúság nem meglepő: az érintetteknek 13 évük volt a jogszabály alkalmazására, mégis hazánk mellett Francia­ország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Spa­nyol­ország, Görögország, Olaszország, Lett­ország, Málta, Hollandia, Lengyel­ország, Portugália és Románia hagyta figyelmen kívül a jogszabály január elsejei életbe lépését. Az már szinte biztosnak tűnik, hogy a jövőben a tyúkjóléti törvény betartását elmulasztó cégek, szövetkezetek csak ipari feldolgozásra, közvetlen fogyasztásra nem kínálhatják tojásaikat, ami nagy bevételkieséssel jár.

Az előírás szerint az év eleje óta a tyúkoknak legalább 750 négyzetcentiméteres ketrecet kell biztosítani, fészekkel vagy ülőkével ellátva. Emellett gondoskodni kell a megfelelő itatásról és egy korlátozás nélkül használható etetővályúról is, melynek tyúkonként legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. A követelményeknek hazánkban sokan nem tudtak eleget tenni: országszerte körülbelül 100 baromfitelep zárt be a szigorítás miatt, ám az Európai Bizottság még így is talált kifogásolnivalót.

Bár tavaly nyáron a Vidékfejlesztési Minisztérium 3 milliárd forintos pályázatot írt ki a tyúkketrecek fejlesztésére (az akkori adatok szerint hazánk 551 tojótyúktelepéből 291-ben kellett volna cserélni a ketreceket), azt már akkor is lehetett tudni, hogy a szakhivatal csak az év végére bírálja el a beérkező kérelmeket, így nem sok esély volt az uniós feltételek betartására. Azzal azonban nem számoltak, hogy az Európai Bizottság keményen tartja magát a megszabott határidőhöz.

Akár 5-10 százalékkal is drágulhat a következő hetekben a csirkehús és a tojás ára. Ennek egyik oka a kényszerű ketreccsere (amely elsősorban az állatok jólétét, ezzel a hús és a tojás jobb minőségét, ezáltal pedig a fogyasztók érdekeit is szolgálja), emellett a termelői költségek is jelentősen emelkedtek. Mivel egyre kevesebben tartanak baromfit, import áruk behozatalára szorulunk. Míg azonban korábban sokszor a külföldi csirke olcsóbb volt, most a magasabb áfakulcs, a folyamatosan növekvő benzin- és energiaárak, illetve a gyengülő forint miatt egységesen nőnek az árak. Ráadásul, míg korábban alternatívát jelentett az olcsóbb sertéshús, most a disznó is drágább. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!