Tizedik születésnapjára jutott nagy bajba az euró. 2002. január elsejének, az euró bevezetése napján aligha gondolta bárki, hogy a közös európai valuta a 2012-es katasztrófa- forgatókönyvek mindegyikének kiemelt szereplője lesz. Még a konzervatív szcenáriók is azt valószínűsítik, hogy a zóna jelenlegi formájában nem maradhat fenn 2013-ig.
A világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja, az Economist Intelligence Unit már 40 százalékra taksálja az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Egy tegnapi hír szerint a brit jegybank tanácsadóinak többsége szerint is megszűnik létezni jelenlegi formájában jövőre az eurózóna. A felmérés részvevőinek zöme 30-40 százalék közöttire taksálta az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az új esztendő küszöbén tehát nem számít tabunak, hogy lehetnek kilépők, immár az a kérdés: a teljes szétesést vagy csupán a pénzügyi unió magjának leolvadását árazzák-e a piacok?
Az év első hónapjaiban továbbra is Görögország állhat a figyelem középpontjában. Az ügyvezető kormány által irányított, segélyezett országban ugyanis választások lesznek, s elképzelhető, hogy eurószkeptikus politikai erő győzedelmeskedik.
Amennyiben az új kormány nem folytatná a megkezdett takarékossági intézkedéseket, akkor az unió leállítja a szigorú feltételekhez kötött segélyek folyósítását, s ebben az esetben Athén csak saját pénzzel, pontosabban a pénzjegynyomda újraindításával tudná finanszírozni magát. De nem kevés múlhat az olasz recesszió kezelésén, bár Itáliában hosszabb a válságkezelés kifutása, hiszen ott csak 2013-ban lesznek választások. És persze az egész eurózóna, sőt, a periféria motorjának számító német gazdasági konjunktúra alakulásáról sem feledkezhetünk meg. A német gazdaság esetleges hanyatlása ugyanis az egész unióra kihathat, nem csak az eurót használó szűkebb körre. Bár arra továbbra is jó esély mutatkozik, hogy a vagyonmentő eszköznek és hozamreferenciának számító német állampapírok továbbra is megtartsák legmagasabb hitelminősítői besorolásukat. Ellenben, a válságkezelés másik pillére, Franciaország körül egyre komorabb felhők gyülekeznek, ingatag a bankrendszer, s nagyon kinéz Párizsnak a leminősítés.
A londoni city kockázati forgatókönyvei azt a lehetőséget is komolyan tárgyalják, hogy az EU politikai döntéshozóinak jövőre sem sikerül megegyezniük az euróválság megoldásának mikéntjéről. A szcenáriók az egyes államadósok fizetésképtelenné válásától az euróövezet részleges szétesésén át a valutaunió teljes összeomlásig taglalják a lehetőségeket. Nos, szélső esetben, ha az európai valutaunió valóban összeomlana, akkor az euróövezeti országokban a GDP visszaesése elérhetné a 25 százalékos mértéket is, ami a legalább 20, néhol közel 50 százalékos munkanélküliséggel párosulva, hosszú évekre a válság előtti életszínvonal- szintek alá szorítaná az érintett országok lakosságát. Az elemzők többsége, persze, nem ezzel számol, inkább azt valószínűsíti, hogy legfeljebb néhány ország távozik az eurózónából, amely várhatóan fennmarad, de szinte biztosan nem a jelenlegi formájában.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
