Hogy ki lesz az igazi kihívó, azt Karácsony és Vona meccseli le egymással
Brutális részvételi hajlandóságot mutatnak a mérések
A tömegesség a Fideszt és a kis ellenzéki pártokat egyaránt megszívathatja
Nem vitás, megértették az emberek a legfontosabb üzenetet, miszerint menj el szavazni, mert az urnákhoz tóduló sokaság a kormányváltás garanciája. Így a 8,2 millió választópolgár 74 százaléka tervezi, hogy elmegy szavazni – ezt mérte a Vasárnapi Hírek megbízásából kutató Publicus Intézet. Arról persze csak találgatni lehet, hogy a voksolási vágy és a tényleges részvétel miképp alakul, de az biztos, hogy ilyen aktívan 2002-ben támadták utoljára a szavazófülkéket az emberek: akkor a választás második fordulójában 73,51 százalékuk nyilvánította ki akaratát. Megjegyzendő: tizenhat éve az úgynevezett szociálistranszfer-szavazók roppant aktívak voltak, hiszen kampányában Medgyessy Péter meghirdette az úgynevezett 100 napos programot, aminek részeként 50 százalékkal emelték a közalkalmazottak fizetését. Most viszont ilyen nagyságrendű ígéretről szó sincs. (Az persze nyilván nyomot hagy a munkavállalók lelkében, hogy több párt megemelné a minimálbért, például nettó 100 ezer forintra, illetve a nyugdíjasoknak kedves gondolat lehet, hogy az MSZP bevezetné a 13. havi járandóságot, ami az átlagnyugdíjnak felelne meg; jelenleg körülbelül 124 ezer forint). Úgyhogy meglepő ez a nagy nekiszánás. A parlamenti pártok szavazóinak 78–89 százaléka vallja azt, hogy mindenképp voksolna, ami viszont fura, hogy a bizonytalanokban is lobog a szavazási tűz: 61 százalékuk elverekedné magát az urnákhoz.
Csakhogy ilyen intenzív választási vágy már nemcsak a Fidesz számára ijesztő (a hódmezővásárhelyi választáson 63 százalék mellett bukott a kormánypárt), hanem a kis pártoknak is van okuk aggódni. A matek egyszerű: ahhoz, hogy valaki megugorja a parlamenti küszöböt, össze kell szednie 5 százalékot (mintegy 410 ezer szavazat). Ha egy kisebb párt elkötelezett táborral rendelkezik, ez megugorható kihívás. A baj akkor kezdődik, ha felbuzog a választási kedv és be is lehet csatornázni – értsd: a legtöbb választókerületben van érdemi kihívó. Ebben az esetben amennyiben a kispártok hívei az esélyes jelöltre szavaznak, elveszik egy jó adag töredékszavazat, illetve a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol nincs saját favorit, ott a lista is jóval gyengébben szerepel. Magyarán, ha tényleg durva lesz a részvétel, akkor azok a pártok is joggal aggódhatnak, amelyek a parlamenti küszöb környékén mozognak. Az említett 5 százalékhoz a DK áll a legközelebb, ugyanis Gyurcsány Ferenc pártja a biztos pártválasztók közül éppen ennyit tudhat magának (nem véletlen, hogy megpróbálta a március 15-i ellenzéki nagygyűlésen az ellenzéki tárgyalások vezetőjeként pozicionálni magát – lásd cikkünket a 4. oldalon). Az LMP viszont a jelek szerint el tudott rugaszkodni a parlamenti lét határáról, és a biztos pártválasztók támogatásának mintegy 8 százalékát bírja. De egyelőre még így sincs feleakkora, mint a fej fej mellett izmosodó MSZP és a Jobbik. Előbbi jelen állás szerint egy kicsit népszerűbb: a biztos pártválasztók 18 százaléka szereti, míg az egykori radikális párt esetében ez a szám 17 százalék. És így lassanként az ellenzék rá is zár a biztos pártválasztók majdnem felét magáénak tudó Fideszre.
Majdnem 90 százaléka robogna el a nyugdíjasoknak voksolni, és ezzel az aránnyal tagadhatatlanul az idősek tartják a „generációs részvételi rekordot”. Összehasonlításképpen: a 18–29 éves korosztálynak alig 55 százaléka érez késztetést, hogy kinyilvánítsa, mit gondol az ország állapotáról.
Minél képzetlenebb egy választó, annál közelebb áll hozzá Orbán Viktor pártja: a legfeljebb nyolc általánost végzettek 50 százaléka szeretne újra Fidesz-kormányt, míg ez az arány a diplomások körében már csak 23 százalék.
59% nem elégedett azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok
74% biztosan elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások
A 60 év felettiek körében ez az arány: 87%
50%-a a 8,2 millió választópolgárnak nem szeretné, ha a Fidesz újrázna, az embereknek csupán 35 százaléka akar „harmadik Orbán-kormányt”. A Fidesz szimpatizánsai egységesek a kérdésben, a körülbelül 2,2 milliós kormányzati tábor továbbra is a jelenlegi hatalomra bízná az országot. E körön kívül egyedül a bizonytalanok között van érdemi támogatása a Fidesznek: a pártpreferenciával nem rendelkezők (vagy azt titkolók) 20 százaléka tartaná jónak, ha folytatná a kormánypárt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!