Az elmúlt héten hét ügyben vonta kérdőre Magyarországot az Európai Unió. A közvélemény számára a legérdekesebb a „Stop Soros!” törvény miatt indított eljárás, de energia, munkajogi és tengeri közlekedést érintő kérdésekben is a szőnyeg szélére állunk.

 

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az úgynevezett „Stop Soros!” törvénycsomag miatt. Mina Andreeva szóvivő csütörtökön számolt be arról, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a most júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében. A testület szakértői szerint felmerül a gyanú, hogy az új rendelkezések nem összeegyeztethetők az uniós joggal.

A bizottság úgy véli, a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálása és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy segítséget kérhessen az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami viszont sérti a vonatkozó uniós irányelveket.

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a fenti kifogásokra. Ha nem érkezik válasz vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy – a jogsértési eljárás következő lépéseként – úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ha ez sem vezet eredményre, akár az Európai Bíróság elé is vihetik az ügyet. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság már korábban a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel Magyarországot, amely kitart amellett, hogy az újabb alaptörvény-módosítás célja, hogy megvédje Magyarország nemzeti szuverenitását és megtiltsa idegen népesség betelepítését az országba, a „Stop Soros!” törvénycsomag pedig büntethetővé teszi az illegális bevándorlás elősegítését és szervezését. Magyarországnak két hónapja van, hogy érdemben válaszoljon a kérdésekre.

Egy másik „ügyünk” egy időben bírósági szakaszba lépett Brüszszelben. A Bizottság az energiahálózati díjakat szabályozó magyar jogszabály ügyében fordul a jogi testülethez. Álláspontja szerint Magyarország kizár bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak számításából és korlátozzák a piaci szereplők jogát, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjenek a hálózati díjakra vonatkozó határozatokról.

Brüsszel – más országok mellett – Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított további öt ügyben, így légi járművek üzemben tartására vonatkozó, a tengeri közlekedéshez és közúti fuvarozáshoz kapcsolódó szabályok, valamint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. Brüsszel az utóbbival kapcsolatban felszólító levelet küld a kormánynak, amelyben azt írják: szabálysértésnek tekintik, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező nem uniós állampolgárok számára, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon – még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát.

Címkék: Európai Unió

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!