1968-ban Az Év Emberei lettek, holdkráterek viselik neveiket, mert bár nem léptek a Holdra, űrrepülésük fontos és jelentőségteli.

 

Missziójuk pontot tett az űrverseny végére. Az Apollo–8 ötven évvel ezelőtti küldetésére emlékeztek az Űrkutatás napján az Akadémián.

Az Apollo–8 sikeres küldetése eldöntötte a hidegháborús űrversenyt – szögezte le Almár Iván csillagász a Magyar Asztronautikai Társaság Űrkutatás napja című rendezvényén a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A nemrég a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tiszteletbeli tagjává választott tudós előadásában úgy fogalmazott: az első Hold-kerülés olyan teljesítmény volt, mintha – spotmetaforával élve – egy magasugró 2 méter helyett 2 kilométer magasba ugrott volna.

Égi piknik

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” – hallatszott némileg sisteregve az égi szózat 1968 karácsonyán a televíziók csatornáin. A Teremtés könyvének részletei ezúttal – ismét? – a mennyekből érkeztek, pontosabban a világűrből. A Hold túlsó oldala mögül előbukkanó űrhajó fedélzetén három asztronauta kedveskedett Mózes első könyvének felolvasásával a Föld népeinek élő közvetítésben. Bill Anders holdkomppilótát Jim Lowell parancsnokimodul-pilóta, majd Frank Borman parancsnok követte a bibliai részlet felolvasásában. A három napja úton lévő Apollo–8 legénysége ezt követően kibontotta a feleségeik által csomagolt karácsonyi ajándékokat, majd hozzáláttak a fejedelmi vákuumcsomagolt vacsorájukhoz: töltött pulykahús áfonyadzsemmel volt a fő fogás, amit brandyvel öblítettek volna le – ám tartva a már az űrben is „jelen lévő” médiától, mely esetleg negatívan ítélné meg az űrhajósok felelősségtudatát, inkább későbbre tartalékolták a nedűt, nem ittak előre a Nagy Medve bőrére…

A Hold sötét oldalán

Borman parancsnok betegsége, a jelentős sugárdózis elszenvedése (a földi átlagos egyéves terhelés majd’ dupláját kapták egy hét alatt, de mégis mindhárman élnek még: Borman és Lowell idén 90., Anders 85. évét töltötte be), elhibázott pályára állási manőverek, valamint az űrkomp el nem készülte ellenére az Apollo–8 kalandjának jelentősége szembeszökő: hiszen legyőzték a szökési sebességet, kijutottak a közel 400 000 kilométerre lévő Holdig, s nem utolsósorban túltettek a szovjeteken, akik jószerével már szintén célegyenesben voltak, s bár nagy titokban, de tervezetten embert akartak feljuttatni a Holdhoz és annak felszínére is.

Az amerikaiak először használták a Saturn V óriás holdrakétájukat (magassága 110 méter, átmérője 10 méter, súlya 2800 tonna), indításkor elérték a második kozmikus sebességet (10,822 km/másodperc) és legyőzték a Föld gravitációját. A történelemben először a maga készítette járművével ember kerülte meg a Holdat; először látta égi kísérőnk sötétebbik felét; először figyelhette meg halandó a Földet a maga teljes bolygóságában. Majd' ötven éve tehát, hogy az ember először közelítette meg egy másik égitest felszínét – nem mellékesen alkalmas leszállópályát keresve az időben közeli leszállásra. Fotózgattak is az űrhajósok rendületlenül, a sok kép közül a Nyugalom Tengere is kockára került, ahol aztán az Apollo–11 kompja (a Sas) 1969. július 20-án landolt.

 A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható!

AZ ŰRKUTATÁS NAPJÁT minden évben a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) rendezi a Nemzetközi Világűrhét (október 4–10.) idején. Utóbbi az 1957. október 4-én útjára bocsátott első szatellit, a Szputnyik I és az 1967. október 10-i űrkutatási egyezmény hatálybalépése előtt tiszteleg, és 2000 óta rendezik meg.

Magyarországnak űrstratégiára van szüksége, és ennek kapcsán rengeteg feladat megoldása vár rá – mondta Ferencz Orsolya űrkutató, az Európai Űrügynökséggel (ESA) tárgyaló magyar delegáció vezetője az MTA-n tartott rendezvényen. Az űrszektor stratégiai terület – hangsúlyozta –, és ennek megfelelően többek közt tudományos, kutatási, oktatási, ipari, nemzetbiztonsági, védelmi és diplomáciai területeken kell előrébb lépnünk. Például az államnak finanszírozási garanciákat kell vállalnia a kormányokon átívelő nemzetközi megállapodások, kutatások és projektek megvalósításában. „Űrverseny van! Egy új, gyorsuló hulláma a korábbinak” – fogalmazott a villamosmérnök-végzettségű tudós. Éppen ezért a NASA-val és az orosz Roszkozmosszal meglévő kapcsolaton is erősíteni kell, de főleg a kínaiakkal, akik hatalmas vehemenciával készülnek birtokukba venni az űrt. A fejlesztésekhez pedig elengedhetetlen, hogy a 2015 óta ESA-tag Magyarország költségvetésének ne csupán a 0,25 százalékát, 6,2 millió eurót fordítson évente a finanszírozásra, hiszen a hasonló kaliber Csehország is évi 32 millió euróval adózik a küldetésnek – még ha hazánk nem is tervez a közeljövőben nagykövetséget a Holdon, ahogy Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára az eseményt megnyitó beszédében tréfásan megjegyezte.

 

Címkék: tudomány

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!