Bármelyik pillanatban a parlament elé kerülhet a felsőoktatási törvény módosító indítványa, amely bevégezheti az öt évvel ezelőtt elkezdett centralizációs folyamatot. A szakok megszüntetése és az egyetemfeldarabolás mögött nagyobb hatású folyamatok zajlanak.
A törvénytervezet egyik sarkalatos pontja, hogy a tavaly szeptembertől bevezetett kancellári rendszer mellett újabb testületet, konzisztóriumot rakna az intézmények élére a kormány. Szakértők szerint nem alaptalan az a félelem, hogy a gazdasági kérdésekben, beruházások, fejlesztések és intézményi cégalapítások ügyében vétójogot gyakorló testület tovább csorbítaná az egyetemek és főiskolák autonómiáját.
Az öttagú testületben a rektor és a kancellár mellett további három, a minisztérium által delegált tag ülne.
Bár a felháborodás érzékelhető, a Magyar Rektori Konferencia mégsem fejt ki érdemi ellenállást. Indoklás szerint azért, mert a konzisztórium a kisebbik rossz a kancellárokhoz képest. A rektori konferencia felpuhulásának dr. Temesi József, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának alapító tagja szerint az lehet az oka, hogy a 2010 és 2012 közötti ellenállások sem értek el eredményeket. Így most „mentsük, ami menthető alapon” a kompromisszumok irányába mozdulnak el. De nem ez az egyetlen változás. 2017-től az intézményi struktúrában megjelennek az alkalmazott tudományok egyetemei. Ezt a címet a nagyobb főiskolák kaphatják, a kormány szándékai szerint azok, amelyek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakembereket képeznek. Ezzel párhuzamosan presztízsveszteséget szenvedhetnek el a kisebb főiskolák.
Ha ugyanis nem sikerül elérniük ezt a besorolást, más intézményekbe való beolvasztás fenyegeti őket, véli Temesi József. Így nagy verseny várható köztük: legalább 4 alap- és 2 mesterszakot kell működtetniük.
Az alapszakok között legalább kettőnél duális képzést is vinniük kell külsős cégekkel együttműködve – miközben a duális képzést sem definiálták pontosan, és nincs összekötve a bachelor of profession fokozattal. Érdekesség, hogy a korábban sokat emlegetett közösségi főiskolák végül nem jelentek meg az új struktúrában. Az intézmények kihelyezhetnek oktatásokat a székhelyeiken kívülre, ezek lesznek a közösségi felsőoktatási képzési központok.
Bár a változtatások nem látványosak, Temesi József szerint a 2010-ben elkezdett centralizációs folyamat zárul le véglegesen.
„Látszólag a 2011-től épülő új felsőoktatási rendszer sok mindent megenged, de a valóságban szoros állami felügyelet működik. Papíron kevés a gazdasági kötöttség, de a kancellárokkal és a tervezett konzisztóriumokkal mégiscsak erős a minisztériumi kontroll, a valós gyakorlat így mégiscsak a központosítás.”
A felsőoktatási államtitkár azt állítja, hogy nem akarják feldarabolni a Budapesti Corvinus Egyetemet, és nem akarják eladni a Villányi úton lévő budai campust. Palkovics László szerint „csak” optimalizálni kell a működést – ennek egyik megoldása a Corvinus és a Műegyetem újraegyesítését jelentő József Nádor Egyetem terve. Közben a Corvinuson leváltották a közgazdaság-tudományi kar dékánját, Szakadát Lászlót, aki kilenc hónapja töltötte be a posztot. A kar dolgozóinak többsége úgy látta, Szakadát nem fog ellenállni a kar leépítésére, faldarabolására irányuló szándéknak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!