Önkéntes röghöz kötés és a hálapénz elutasítása – ez a feltétele annak, hogy az egészségügyi tárca megemelje az orvosok bérét. Úgy tűnik, a doktorok egyáltalán nem örülnek az ötletnek, ráadásul a hasonló elven működő rezidensösztöndíj-programnak sem sikerült érdemben megállítani kivándorlást.

 
Lázasan próbálja diagnosztizálni az egészségügy bajait a kormány, ám vagy a tüneteket azonosítja rosszul, vagy a gyógymódot hibázza el. Most is bakot lőtt a kabinet - Forrás: Profimedia-Red Dot

Nem fogadták kitörő lelkesedéssel az orvosok Zombor Gábor egészségügyi államtitkár javaslatát. Eszerint 100-200 ezer forinttal növelnék azoknak a közszférában dolgozó orvosoknak a bérét, akik szerződésben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt a betegektől és Magyarországon maradnak. A részletek egyelőre nem ismertek, így nem tudni, mennyi időre kötnék röghöz a doktorokat, ki mekkora emelést kapna.

„Eszem ágában sincs bármit aláírni, egyszerűen nem bízom a kormányban. Most szignálom, hogy nem megyek külföldre, aztán két intézkedéssel felforgatják az egészségügyet, én meg nem tudok lépni, mert lezártam a saját menekülőutamat” – magyarázza az egyik nagy fővárosi kórház belgyógyásza.

A benti beszélgetésekből azt szűri le, hogy ezzel a legtöbb kollégája is így van – még azok is, akik esetében egy ilyen mérvű béremelés jelentősen felülmúlja a paraszolvenciából befolyó pénzeket.

Az államtitkár és a szakmai szervezetek is több fórumon hangsúlyozták, hogy még semmi nincs kőbe vésve, a részletekről tárgyalni kell. „Alapvetően nem értünk egyet azzal, hogy a bérrendezésbe mindig tűzoltásszerűen avatkozik be a kormány, azt viszont elfogadtuk, hogy a szaktárca akkora pályán focizhat, amekkorát a kormány kijelölt. Ami a javaslatot illeti, fontos lenne, hogy ezt az emelést a döntéshozó ne a végleges megoldásnak, hanem egy lépcsőfoknak tekintse” – mondja Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke.

A rezidensképzésben már negyedik éve működik a Markusovszky-ösztöndíj, amely havonta nettó 100 ezer forinttal egészíti ki a rezidensek bérét, és hasonló feltételeket támaszt a szakorvosjelöltekkel szemben, mint a most belengetett tervezet. Szerződésben kell vállalniuk, hogy nem fogadnak el hálapénzt és a szakképesítés megszerzése után ugyanannyi ideig kell itthon dolgozniuk, mint ameddig az ösztöndíjat kapták.

A röghöz kötést az MRSZ már a rezidensek esetében sem támogatta (az ő javaslatukra puhultak némileg a feltételek annak idején), a szakorvosok esetében pedig értelmezhetetlennek tartják. Feltehetően az ösztöndíj (és a kétlépcsős bérkiegészítés) hatására csökkent a 29 év alattiak elvándorlási kedve 2012-ben és 2013-ban, de ez a trend 2014-ben megfordult: tavaly 15 százalékkal többen kérték ki a kivándorláshoz szükséges papírokat.

„Ez egyértelműen jelzi, hogy a korábbi intézkedések kifulladtak, a döntéshozó elkésett a bérfejlesztés további lépcsőivel. Értékes embereket veszítettünk. Ha komolyan veszik a parlament által is megszavazott egészségügyi stratégiát, ami sürgősen megoldandó problémaként jelöli meg a szakemberhiányt, akkor a teljes ágazatra kiterjedő bérrendezésbe kell kezdenie a kormánynak” – mondja Dénes Tamás.

A tervezett emelés egyes szakorvosoknak gyakorlatilag megduplázná az alapbérét – jellemzően azoknak, akik olyan szakmában dolgoznak, ahol nincs hálapénz.

Más szakorvosoknak viszont ez nevetséges összeg, és nem versenyezhet a külföldi, esetenként akár tízszeres bérekkel, vagy a hálapénzzel. (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ösztöndíjas rezidenseket sem ellenőrzi senki, valóban nem fogadják-e el a paraszolvenciát, így a hálapénz visszautasítása elsősorban a lelkiismeretükön múlik.)

A Magyar Orvosi Kamara elnöke is úgy nyilatkozott, elfogadhatatlan, hogy feltételekhez kötik a béremelést. Abban is minden szakmai szervezet egyetért, hogy hosszú távon az lenne a cél, hogy megszüntessék a hálapénzrendszert.

„Próbáljuk magyarázni azon kollégáinknak, akik nem támogatják a Hálapénz Kampányunkat: vegyék észre, hogy így is, úgy is megszűnik ez a szoftkorrupt rendszer, és ha vissza akarjuk szerezni az orvoslás becsületét, akkor határozottan ki kell fejezzük, hogy a tisztulás igénye belülről, az orvostársadalom irányából is fakad” – mondja az MRSZ elnöke, miközben hozzáteszi, hogy ez teljes körű bérrendezés nélkül egészen biztosan nem megy.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!