Nem csak az egyéni választókerületek szintjén biztosítja be magának a győzelmet a Fidesz a választójogi reformtervezettel: a listaállítás szigorításával gyakorlatilag kizárja az ellenzéki összefogás lehetőségét. A fideszes törvényjavaslatban az áll: „két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös pártlistát állíthat. Egy párt csak egy – önálló vagy közös – pártlista állításában vehet részt”.

 
Kállai Márton felvétele

Vagyis az előterjesztés kizárja annak lehetőségét, hogy azok a pártok, amelyek közös egyéni jelölteket indítottak, külön pártlistát állítsanak. Ez nehezíti a választási koalíciók létrehozását, azaz – mint annyi minden más ebben a törvényben – a nagy pártoknak kedvez. Szakértők szerint ugyanakkor az összefogás tényét nem ez, hanem az egyfordulós választás egyéni választókörzetei kényszeríti ki. Az már viszont érdekes politikai kérdés, hogy ez hogy tud létrejönni. Ugyanis külön-külön senkinek nincs esélye azokban a (fideszessé tett) körzetekben, ahol a Fidesz–KDNP és a Jobbik biztosan indít képviselő-aspiránst, de ha csak egyetlen körzetben állít közös jelöltet pél­dául az LMP és az MSZP, akkor nekik muszáj közös listát is állítani. Csakhogy érdemi demokratikus ellenzéki összefogás a dolgok jelenlegi állása szerint nem kettő, hanem legalább három párt között kellene, hogy létrejöjjön, a Demokratikus Koalíciót is beleértve, nem is beszélve azokról a politikai erőkről, amelyek a különböző civil mozgalmakból csak ezután nőnek ki. Minden további résztvevővel nehezedik a megegyezés, amelynek eredményeként nem lehet majd tudni, hogy melyik pártnak mekkora a valódi támogatottsága, hiszen nem külön-külön méretik meg magukat listán.

A másik – elvi – megoldás, hogy nem közös jelöltek lesznek, hanem minden demokratikus ellenzéki párt saját jelöltet állít, de egy választókörzetben csak egyet, így mindenkinek külön országos listája lehet. Vagyis az egyik kerületben például csak szocialista jelölt indulna, a többiek támogatásával, a másikban csak LMP-s, és így tovább. Csakhogy a törvényjavaslat szerint „pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és Budapesten – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított”, vagyis ez esetben minden pártnak legalább 27 saját jelöltre van szüksége, tehát legfeljebb három párt tud közös listát állítani (háromszor 27 az 81, és 106 választókerületet alakítanak ki). Ráadásul miközben ma az MSZP legalább kétszer akkora támogatottsággal bír, mint az LMP és a DK együttvéve, ez nem tud tükröződni az egyéni jelöltek szintjén.

Címkék: Fidesz, kormány, MSZP, kormány

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!