A Fidesz elnöksége egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol – jelentette be Áder János a testület ülését követően. A választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő elmondta: a vegyes szisztémában az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne a 198-210 tagúra csökkenő parlamenten belül.
Kompenzációs lista nem lesz. A Fidesz választási rendszerének politikai következménye: ellehetetlenülnek a kis pártok és bebetonozhatja magát a hatalomba a jelenlegi kormánypárt.
Az egyfordulós rendszer lényege, hogy ha van érvényességi küszöb, tehát 50 százalék plusz egy szavazó részt vett a választáson, akkor az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A pártokra vonatkozó ötszázalékos parlamenti bekerülési küszöb megmaradna, az induláshoz – a jelenlegi 750 helyett – 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben, s ezek összegyűjtésére 21 nap állna rendelkezésre.
Az országos lista állításának feltételeiről szólva Áder közölte: a választókerületek egynegyedében lenne szükséges jelöltet állítania az adott pártnak, és „megfelelő országos reprezentációra” is szüksége lenne a listaállításhoz, ami kilenc megyét és Budapestet jelentené. A választókerületeket nem rendeletben, hanem a törvény mellékletében szabályozzák majd, „a történelmi hagyományokat, a földrajzi környezetet, az utazási lehetőségeket, valamint a közigazgatási határokat figyelembe véve”. Áder emlékeztetett: az Alkotmánybíróság szerint a választókerületi rendszer rendkívül aránytalan. A legnagyobb kerület a 74 ezres szigetszentmiklósi volt, míg a legkisebb a 26 ezres veszprémi. Arról csak augusztus végén dönt a Fidesz, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok miként szavazhatnak majd.
A Magyarországon élő kisebbségek voksolásáról szólva Áder János elmondta: az elnökség azt javasolja, hogy az etnikai kisebbségek számára biztosított legyen a parlamenti részvétel lehetősége. A tervek szerint – mivel nem ugyanaz a politikai súlyuk az adott kisebbségeknek – ha valamelyik kisebbség képviselői nem szereznek mandátumot, egy új jogintézményt hoznának létre, törvényi szinten biztosítva ezzel a „kisebbségi szószóló” intézményét. Ez egyfajta tanácskozási, véleménynyilvánítási, javaslattételi jogot jelentene az Országgyűlésben – szavazati jog nélkül. Az új választójogi törvény várhatóan október közepén kerülhet a Ház elé.
„Ez első hallásra borzasztónak tűnik, mert így még torzabbá válna a választási rendszer” – mondta lapunknak Bárándy Gergely. Az MSZP szakpolitikusa úgy fogalmazott: „mi azt szeretnénk, ha a választók akarata a leginkább tükröződne a szavazások eredményében”. A tervezet ellehetetleníti a kis pártokat – mondta lapunknak név nélkül egy választási szakértő. Szerinte a Fidesz javaslata a többségi választási rendszer irányába mutat, vagyis aki nyer, az nagyon nyer, és elősegíti a kétpólusú szisztéma megerősödését. Sok múlik a választókerületi határokon is: ha azokat a Fidesz a neki legkedvezőbb módon alakítja ki, akkor szinte lehetetlen lesz leváltani. Szakértők szerint az egyfordulós rendszer megnehezíti a szövetségkötéseket és gyakorlatilag kizárja a kétharmados többséget, vagyis a most elfogadott sarkalatos törvények hosszú-hosszú évekre bebetonozódnak. A jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények számának relatív növelése elfogadhatatlan – olvasható a Haza és haladás blogon. A Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz kötődő alapítvány oldalán az MSZP volt kampánytanácsadója, Szigetvári Viktor azt írja: a nagy pártok egyike-másika számára is nehézséget jelentene, ha a jogalkotó megemelné a szükséges ajánlószelvények számát, mivel támogatottságuk van, de intézményesült helyi szervezetük nincs mindenütt.
A választási szakember szerint szintén elfogadhatatlan a kompenzációs mandátumkiosztás aritmetikájának torzítása is, mert az a mindenkori ellenzéki pártok parlamenti képviseletének megerősítésében játszik szerepet.
Áder János szerint élni kell azzal a lehetőséggel, amelyet a jövőre nyugdíjba vonuló bírák magas száma kínál, és át kell tekinteni bírói státuszok esetleges átcsoportosítását. Az első számú cél, hogy az eljárások mielőbb befejeződjenek, mert elfogadhatatlan, hogy a bíróságok különböző leterheltsége miatt egy ugyanolyan típusú ügyben az egyik bíróságon három hónap alatt születik meg az első fokú ítélet, míg egy másik bíróságon ez másfél-két évig is eltarthat – mondta. A jelenlegi tervek szerint megmarad az ítélőtáblák szintje, és Áder nem ért egyet azzal, hogy az ügyészséget rendeljék a kormány alá.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
