Padlóra viheti a reklámadó az RTL Klubot és a TV2-t, miközben a költségvetésnek alig 10 milliárd forintot hozna.

 
A kormány célja az, hogy térdre kényszerítse azokat a médiumokat, amelyek nem állnak 100 százalékig a Fidesz ellenőrzése alatt – jelentette ki Burány Sándor szombaton. Az MSZP-s képviselő szerint a reklámadó bevezetésének – a költségvetési szempontból elenyésző bevétel miatt – semmilyen gazdaságpolitikai jelentősége nincs. (Fotó: Máthé Zoltán, MTI)

Mégis van logika a kormányzati szándékban: sajtóhírek szerint a TV2-re szemet vetett az Infocenter, Simicska Lajos üzlettársának, Nyerges Zsoltnak a cége, az Európai Néppárt Fidesz-kritikus táborát pedig az RTL Klubot is birtokló Bertelsmann sajtókonszern „veteránjai” alkotják, ráadásul Angela Merkel német kancellárnak is „üzenhet” ezáltal a reklámadót bejelentő Orbán Viktor. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken nyújtotta be a parlamentnek a reklámadóról szóló törvény tervezetét, amelynek szükségességét a Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella azzal magyarázta, hogy az unió igazságtalanul bánik Magyarországgal, azt követeli a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében, hogy megszorításokat vezessen be, a kormány és a Fidesz azonban nem hajlandó megszorításoknak kitenni a családokat, „ezért valahonnan pénzt kell előállítani”. Csakhogy 10 milliárd forint aprópénz a költségvetésben. A reklámadó tönkretesz egy teljes iparágat, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette – közölte a magyar RTL Csoport, amely megdöbbenéssel értesült az Európában példa nélküli új adófajta tervéről.

A reklámadó tervezete kifejezetten a televíziós iparágat lehetetleníti el, azon belül is a legnagyobb bevétellel rendelkező RTL Klubot érinti, hiszen a reklámadó kulcsai úgy vannak meghatározva, hogy az elsősorban ezt a társaságot hozza nehéz helyzetbe – áll a cég közleményben. A tévécsatorna szerint mindez a műsorok mennyiségének és tartalmának a rovására megy, és munkahelyek százait veszélyezteti. A magyar RTL Csoport szoros figyelemmel követi a törvényjavaslat alakulását és „minden opciót mérlegel” a további működésével kapcsolatban, ugyanakkor a nol.hu-nak a tévé egyik vezető személyisége elképzelhetetlennek tartotta, hogy emiatt az RTL Klub kivonulna Magyarországról.

A szintén meglepődött TV2 szerint a reklámadó csődbe viszi a 10 milliárdos árbevétel feletti vállalatokat, ezzel szemben költségvetési oldalon nagyságrendileg nem jelent számottevő bevételt. Emellett több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére. A második legnagyobb nézettségű és árbevételű kereskedelmi tévé álláspontja szerint a reklámiparág az elmúlt 5 évben 50 százalékot csökkent. A reklámpiacból élő TV2 már így is sokmilliárdos veszteséget termelt az elmúlt két évben.

A reklámadó sávos rendszerű lenne: évi 1 milliárd forint bevételig nem kell adót fizetni, 1-5 milliárd forint között egy százalék, 5-10 milliárd forintnál már 10 százalék, a 10 milliárd forint feletti hirdetési bevételre pedig 20 százalékos adót vetne ki a kabinet. Ez alapján az RTL Csoportra terhelődne 4 milliárd forint, ami másfélszer akkora, mint a magyarországi érdekeltségeinek éves nyeresége. A TV2-re közel 2 milliárd forint jutna, míg a Sanoma Media Budapest félmilliárdot, lényegében az éves nyereségét adózná. A reklámközlőknek idén július 20-ig kell megállapítaniuk és bevallaniuk a reklámadót, melyet két egyenlő részletben, augusztus 20-ig, illetve november 20-ig kell befizetniük.

Mindehhez az Európai Uniónak aligha lehet köze, hiszen Brüsszelben már kész tényként kezelik, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit- eljárás alól. Márpedig, ha ez így van, akkor ennek egyetlen feltétele a Varga Mihály által május elején bejelentett háromlépcsős csomag első lépcsője lehetett, nevezetesen a 92 milliárdos költségvetési zárolás. Ennél több konkrétum ugyanis nem volt a csomagban. A beruházások leállítása, az adók emelése (bankadó, energiaadó, pénzügyi tranzakciós illeték) és új adók bevezetése (reklámadó), mint ígéret, nem képezheti ilyen gyors döntés alapját. A Brüsszelben tárgyaló miniszterelnök mégis mindhárom lépcsőt erőlteti.

Hogy miért? Az összeesküvés-elmélet mellett ott a régi nóta: Brüsszelre hivatkozva megint jó nagyot szorít a kormány a multikon (aminek az árát végül persze az állampolgár fizeti meg a dráguló szolgáltatásokkal), hogy legyen miből osztogatni a választások előtt. A túlzottdeficiteljárás megszűnésével ennek már nem is lesz akadálya.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!