Nyert a budaörsi önkormányzat az állammal szemben abban a polgári perben, amit a város azért indított, hogy ne kelljen szolidaritási hozzájárulást fizetnie az elvett iskolái után. A Fővárosi Törvényszék 765 millió forintot ítélt meg Budaörs számára első fokon, de a per jövő év januárjában folytatódik, egyelőre csak a 2017 januárjától áprilisig befizetett összegek ügyében rendelkeztek.

Az iskolák teljes államosítása idén januárban történt meg végleg, amikor a fenntartás után az üzemeltetést is elvették a településektől, ezzel párhuzamosan a finanszírozás rendszere is megváltozott. A településeknek az egy főre jutó adóbevételeik alapján kellett fizetniük az úgynevezett „szolidaritási alapba”, amelyet az állam az iskolákra költ. Azoknak a településeknek kell fizetniük, amelyek évente átlagosan, lakosonként legalább 32 ezer forintot tudnak beszedni – ilyen pedig kevés van, Budapestnek pedig például egyáltalán nem kell az alapba fizetnie.

A gazdagabb városok a kezdetektől igazságtalannak tartották a rendszert, magas adóbevételeik miatt ugyanis nagyon sokat kellett az alapba fizetniük, viszont már az elején látható volt, hogy az állam valószínűleg nem költ majd annyit az iskoláikra, mint amennyit a jómódú települések szánnának rájuk. Budaörstől 2,1 milliárdot várt az állam, ami több mint, amit a város összesen kap a feladatai elvégzésére a költségvetésből.

Wittinghoff Tamás polgármester több helyen is úgy érvelt, hogy eddig az iskoláikra 645 millió forintot költöttek egy évben, és ennyit most is szívesen adnának, ha tudnák, hogy ezt tényleg a város intézményeikre költik. A törvényszék álláspontja szerint a szolidaritási hozzájárulás ugyan nem jogellenes, de alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre. Vagyis, mint ahogy lapunknak korábban a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György nyilatkozott: adót adóztatnak tovább. A mostani ítélettől függetlenül Budaörs egy másik pert is indít: kötelezné a Klebelsberg Központot, hogy legalább annyit költsön a város iskoláira, hogy az állaguk ne romoljon. A januárban átvett épületekben azóta semmilyen munkálatot nem végeztek, pedig van, ahol festésre lenne szükség, máshol a vécét kellene kicserélni. Precedensértékű lehet, ha a város győz a perekben, összesen körülbelül 300 település jár hasonló cipőben az országban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!