Egész héten terjedtek a hírek arról, hogy szombaton újra rengeni fog a föld Magyarországon, pontosabban Komárom-Esztergom megyében. Lapzártánkig nem megmozdultak meg a bútorok.

 Sokan bedőltek a két héttel ezelőtti földrengés után terjedő pánikkeltő internetes lánclevélnek, többen elküldték szerkesztőségünk munkatársainak is. A hoaxok világában járatlanok számára hitelesnek tűnő levél szerint bi­zonyos Dr. Novák Gergely, az MTA Földrengést Kutató Intézet főosztályvezetője az általa regisztrált rétegmozgások alapján azt vetítette előre, hogy „97 százalékos valószínűséggel 2011. 02. 12-én a Richter-skála szerinti 7-es szintet elérő földrengés várható a pilisi hegység déli vonulatától keletre lévő epicentrumból”.

Nos, a levélben említett intézet nem létezik, s ilyen nevű kutató sincs az MTA Geodéziai és Geofizikai Kuta­tó­intézetében. A félrevezetést sejteti a „várható” rengés hazánkban évszáza­dok óta soha nem tapasztalt, valószínűtlenül nagy 7-es erőssége. S a valódi intézet honlapján – www.foldrenges.hu – „Fontos közlemény” címmel tudatták az illetékesek: „…a levél tartalma teljes mértékben valótlan. Sem intézetünk mun­­katársai, sem a világon más a föld­­rengéseket elő­re ­je­lezni nem tudja. Minden ezzel ellentétes állítás csak megalapozatlan pánikkeltésre alkalmas. Kérjük, hogy a levelet ne küldjék tovább ismerőseiknek”.

Ami a tények világát illeti: az igazi, 4,7-es rengés után már az esti híradók mutatták a tűzoltókat, a katasztró­fa­védelmiseket a helyszínekről, ahol házak sérültek meg, ijedt emberek álltak az utcán, nem tudván még: mekkora a baj. Ilyen estekben a szakemberek „forgatókönyv” szerint cselekszenek. Nemcsak a katasztrófafilmeknek van szcenáriójuk. A katasztrófáknak is. A címük: veszélyelhárítási terv. Egy kétórás film forgatókönyve 70-150 oldal, az országos vízkár-elhárítási terv kevesebb: 63 oldalas. Igaz, ha az összes katasztrófára készült helyi, megyei, területi és országos terveket egymásra raknák, a tömörségük ellenére is jó tíz méter magas lenne az iratoszlop.

Dr. Tóth Ferenc polgári védelmi ezredes, a BM Országos Katasztró­fa­védelmi Főigazgatóság polgári védelmi főfelügyelőségének vezetője lapunknak elmondta, hogy egyes katasztrófák modellezhetők – a gátszakadásnál tudható, hogy körülbelül mekkora területet önt el a víz –, mások nem. A földrengéseknél ez sokkal nehezebb, még ahol gyakoriak, mint Japán, ott sem tudják megmondani, hogy egy-egy földrengésnek miféle következményei lesznek.

A január 29-i földrengés vészforgatókönyve ez volt: először tisztázni kellett, hogy mekkora területet érintett, mekkorák a károk. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kuta­tóintézete és az USA mérőrendszereinek adatai alapján nagyon hamar és pontosan kiderült, hol az epicentrum, milyen településeket érintett a 4,7-es magnitúdójú rengés. Megállapították: nincsenek súlyos sérültek, nem kell aktivizálni a mentőkutyás keresőket, behívni a szabadnapos tűzoltókat, nem kell senkit kitelepíteni, elhelyezni és megszervezni az egészségügyi és az élelemellátást. Megrongálódtak házak, de nem omlottak le, nem váltak lakhatatlanná. Másnap a fővárosban a biztonság kedvéért ellenőrizték a hidakat, megvizsgálták a távvezetékeket, míg a földrengés által érintett megyék valamennyi veszélyes ipari létesítményt átvizsgálták, nincs-e súlyos következmény. Tóth ezredes szerint a veszélyes üzemekre nagyon szigorú normák vonatkoznak: az atomerőművek ellenőrzése a csernobili katasztrófa óta nemzetközi, és kötelező a gyors értesítés a kisebb rendellenességekről is.

S végezetül tény, hogy az MTA sashegyi földrengésjelző obszervatóriumának ügye­­letese, Kiszely Márta lapzártakor érdeklődésünkre azt mondta: nem volt érzékelhető rengés Ma­­gyar­or­szá­gon. Úgynevezett mikro­rez­géseket állandóan lehet észlelni, a mikrorengés az, amit érzékelni is lehet, de tegnap ilyen sem tapasztaltunk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!