Lezárult a hazardőr kamatvágások kétéves korszaka. A héten megtorpant az eddig vakmerően menetelő Monetáris Tanács. Immár az a kérdés, meddig bírjuk cérnával a gyenge forintot.
A múlt héten pénteken napközben már 315 forintot is kértek egy euróért a devizapiacon. Nem véletlenül, hiszen az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók az egész térséget sújtják. A befektetők nem igazán súlyoznak az országok között, egész régiókat adnak vagy vesznek, attól függően, hogy épp milyenek a kilátások.
Más kérdés, hogy a forint eleve hendikeppel indult a régiós roncsderbin, mert a devizahiteles mentőcsomag az MNB számításai szerint közel 1000 milliárdos veszteséget okozhat még az ősszel a hazai bankrendszernek, ezért a hazai pénzügyi rendszert különösen bizonytalannak ítélik a piaci szereplők.
Ráadásul az elmúlt két évben a Matolcsy György irányította jegybank sorozatos kamatvágásokkal történelmi mélypontra süllyesztette az alapkamatot. Ezáltal a forint elvesztette korábbi spekulatív vonzerejét, hogy tudniillik, az euróval vagy a dollárral szemben felvett pozíciókon jelentős kamatnyereséget kasszírozhattak a befektetők.
A piac most egyértelműen a forint ellen játszik, mert a spekulánsok jól tudják, hogy a Magyar Nemzeti Banknak az alacsony irányadó ráta miatt leszűkült a mozgástere. És feltételezik, hogy az exportvezérelt gazdaságélénkítés mellett elkötelezett jegybankárok nem védik a magyar devizát a 320 forintos euró alatti szinteken.
A gyenge forint ugyanis az exportőr vállalkozásoknak kedvez, míg a hitelek újraszámolását váró devizaadósok kifejezetten nehéz hónapoknak néznek elébe.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!