A német–francia egyezség nyomán Görögország átmenetileg megúszta a teljes összeomlást. A megkönnyebbülés átmeneti, az ár magas: újabb megszorításokat kell kibírnia az egyre dühösebb görög társadalomnak.

 
Intenzíven a görög beteg fotó: Aris Messinis, AFP

Az Európai Unió pénzügyi egységét és szakítószilárdságát próbára tevő görög válság a hét végére – a jelek szerint – a megoldás felé mozdult el. Korábbi nézeteltéréseik jelentős részét áthidalta Sarkozy és Merkel: Berlinben megegyeztek, hogy az új mentőcsomagot a hellén állam számára a lehető leghamarabb ki kell dolgozni. Megállapodásukra az után került sor, hogy a hét elején a görög rendőrség erőszakot alkalmazott a tüntetők ellen, George Papandreu görög miniszterelnök pedig átalakította kormányát, és az energikus reformokra kész Venizelosz eddigi hadügyminisztert helyezte a pénzügyminiszteri székbe. Az, hogy Németország és Francia­ország egységre jutott (miután ez ügyben és más lényegi kérdésekben – például a líbiai akcióval kapcsolatban – koncepcióik korábban erősen ütköztek), pozitív fejlemény és egyben logikus is, hiszen a görög eseménysorozat elsősorban a francia és a német nagybankokat fenyegeti.

A megkönnyebbülés ideje azonban még korai, mert a válság mélyebb, mint azt korábban sejtették. A görög államháztartás hitelei – e hét második felében nyilvánosságra került adatok szerint – meredeken nőttek, állampapírjaik értéke süllyedésből zuhanásba ment át, csütörtökön elérte a lélektani határt, azaz a kötvények biztosítása a névértéknek már 20 százalékába került, ami világrekord bármely szuverén adós esetében.

A „görög beteg” állapota egyidejűleg aláásta más papírok helyzetét, és természetesen lefelé nyomta az eurót is. Mindezek után az egyesség azt biztossá teszi, hogy – mivel Görögország hiteleinek egy része a hónap végén lejár – Athén megkapja az EU, az Európai Központi Bank és az IMF által kilátásba helyezett 12 milliárdos kölcsönt, amely a tavaly megállapított 110 milliárdos keret időarányosan következő része. Hozzájut ehhez annak ellenére, hogy az eddigi görög megszorításokat az érintett nemzetközi szervezetek elégteleneknek minősítették.

Az új megszorításokról – amelyek az athéni ellenzék pergőtüzében állnak – vasárnap kezdődnek tárgyalások Luxemburgban. E csomag magába foglalja jelentős állami ingatlanok eladását (még egyes Égei-tengeri szigetek áruba bocsátása is szóba került), vonatkozik állami cégek privatizációjára is. A minősítő intézetek szerint a görög kormányzati mozgástér korlátozott, a futamidők semmi esetre nem hosszabbíthatók meg, mivel az ilyen lépéseket a piac részleges csődként ítélné meg, ami pánikhoz vezetne, és súlyosbítaná Portugália és Spanyolország problémáit is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!