A költségvetési szférából töltené fel a versenyszféra mintegy 200 ezer üres álláshelyét a gyáriparosok szövetsége, a kormány – mint az utóbbi években többször is – a közszféra csökkentése mellé állt. Az akár néhány napos átképzésekkel átterelt munkaerő ugyanakkor az eredeti helyén hiányozna, mert ott is többfelé munkaerőhiány van, miközben a bürökrácia makacsul tartja magát.
Akár pár napos vagy néhány hónapos átképzésekkel, felkészítéssel át lehetne terelni az embereket a költségvetési szférából a versenyszférába. Erről beszélt a Vasárnapi Híreknek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azzal a felvetésével kapcsolatban, hogy az országos munkaerőhiány miatt nagyjából 100 ezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a versenyszféra 200 ezresre becsült munkaerőhiányát csökkenteni, vagyis az ottani üres álláshelyeket betölteni. A javaslattól a kormány sem zárkózik el.
Rolek Ferenc úgy fogalmazott: a betöltött munkakörtől és a végzettségtől is függ, hogy milyen átképzésekre lenne szükség. Mondjuk egy közszférában dolgozó jogász könnyen át tudna menni, de egy tanárnál már nehezebb a dolog. (A helyzetet bonyolítja, hogy a közszféra sok területén, például az oktatásban is munkaerőhiány van.) Az, hogy mekkora lenne az átmeneti idő, Rolek Ferenc szerint attól is függ, hogy csak a munkavégzés módja, a munkakultúra eltérő, vagy szakmai tartalmat is el kell sajátítania az átkerülőnek.
A javaslat mindenesetre nagy vitát váltott ki, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma visszautasította a létszámcsökkentés lehetőségét a közszférában. Arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak számához képest a közszolgálatban dolgozók aránya nem magas. (A valamivel több mint 4,4 millió foglalkoztatottból a szakszervezetek becslései szerint nagyjából 680-690 ezren dolgoznak a közszférában, azaz közalkalmazottként, köztisztviselőként, a minisztériumokban vagy a járási és megyei kormányhivataloknál.) Mint írták, jelenleg több mint 15 ezer álláshely üres, jegyzők, orvosok, nővérek, óvónők, műszaki dolgozók, angol, informatika és matematika szakos tanárok hiányoznak. A szakszervezet szerint nem világos, hogy a közüzemeket, vállalatokat is magában foglaló állami szférának milyen részére gondolnak „a túlméretezettséget emlegető javaslattevők”.
A kormány mindenesetre nem zárkózott el a javaslattól. Sőt! Varga Mihály pénzügyminiszter az RTL Klubnak arról beszélt, a következő hetek feladata lesz, hogy kitalálják azokat a döntéseket, melyek révén nem romlana a közszolgáltatások színvonala, de „hatékonyabban, kevesebb emberrel” tudnák elvégezni a feladatokat. Magyarul, heteken belül kitalálják, mekkora létszámleépítés jön a közszférában.
A kérdés viszont nemcsak az, hogy a költségvetési szféra munkaerőhiányával mit kezdenek akkor, ha embereket visznek el onnan, hanem az is, hogyan lesz alkalmas mondjuk egy óvodai dolgozó vagy könyvtáros például bolti eladónak.
– Nem gondolom, hogy nekünk kellene megmondani, honnan csoportosítsanak át embereket – mondta ezzel kapcsolatban Rolek Ferenc, az viszont szerinte egyértelmű, hogy a közszféra foglalkoztatáson belüli súlya nálunk nagyobb, mint az uniós országok átlagában. Máshol tehát jobb a hatékonyság. Ráadásul, mivel demográfiai okokból évről évre egyre kevesebb a munkaerő, így a költségvetési szférának is szűkülnie kell, mégpedig – az említett hatékonysági okok miatt – nagyobb mértékben, mint a versenyszférának. Szerinte hatékonyabb munkaszervezéssel a digitalizáció terjedésével, az elektronikus kormányzás „fokozásával” lehetne megteremteni a feltételeket, az átkerülőknek pedig programszerű átképzéssel kellene segíteni.
A bürokrácia és a közszféra létszámának csökkentésére az előző Orbán-kormány idején is voltak már tervek, de ezek semmilyen eredményt nem hoztak. 2016 elején beszélt arról Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség akkori államtitkára, hogy a skandináv modellt követve 10 százalékra kellene csökkenteni az állami alkalmazásban levők számát, azaz nagyjából 400 ezres közszférát tartott volna jónak az akkori egymillió helyett. (Ebbe valószínűleg mindenkit beleértett, aki állami fizetési listán volt, tehát például az állami tulajdonú vállalatoknál dolgozókat is.)
Hiába azonban a hangzatos kijelentések és a minisztériumi háttérintézmények beolvasztása, a bürokráciát nem sikerült leépíteni. Lázár János maga ismerte el még miniszterként, hogy „a harmadik Orbán-kormány idején nem csökken, hanem nő a közszférában foglalkoztatottak száma, és sajnos a központi közigazgatásban foglalkoztatottak száma is szépen gyarapodik”. Helyettese, Csepreghy Nándor szintén elismerte, hogy a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, mivel „minden íróasztal meg tudja magyarázni a létjogosultságát”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
