Az ember a természeti erők egyre nagyobb részét képes uralni, befolyásolni vagy legalább előre jelezni, hogy felkészülhessen a nagyobb csapásokra.
A Föld mélyének mozgásai viszont még mindig tudnak meglepetéseket okozni, a fejlett társadalmakban is. Az utóbbi hetekben ezt két nagy vulkánkitörés is bizonyította – Guatemalában múlt vasárnap a Fuego (azaz Tűz) nevű vulkán tört ki, a forró láva teljesen elnyelte a közeli El Rodeo települést, de még a mintegy 40 kilométerre fekvő fővárosra is hamu hullott. A (kitörés előtt éppen) 3763 méter magas tűzhányó az ország 32 vulkánja közül a legaktívabb – kiszámíthatatlanságát jól mutatja, hogy két nappal később egy újabb kitörés ismét forró hamut, sziklákat és gázokat zúdított a környékre, pedig a vulkanológusok biztosak voltak benne, hogy a közeljövőben nem várható újabb aktivitás. A katasztrófának minden bizonnyal 250-nél is több halálos áldozata van, de nagyobb részüket még eltűntként kezelik, testüket valószínűleg a térdig érő hamu rejti. Ebből is látszik, hiába evakuáltak a környező településekről mintegy 3100 lakót, a jelentős emberáldozat még mindig elkerülhetetlen, amihez képest az anyagi áldozatok már csak másodlagosnak tűnnek. A Fuego Közép-Amerika legaktívabb vulkánja, gyakorlatilag évszázadok óta folyamatosan háborog (csupán a 16. századi spanyol hódítás óta vannak róla adatok, de azóta biztosan nem nyugodott hosszabb időre), ennek ellenére hatókörében jelenleg nem kevesebb, mint 100 ezer ember él, folyamatos életveszélyben.
Van, ami nem gyilkol
Közben már több mint egy hónapja ömlik a láva Hawaii szigetén a Kilauea vulkánból is, amely 1983 óta szinte folyamatosan működik. 1990-ben elpusztította Kalapana városát, most pedig már több mint 100 család otthonát semmisítette meg, a kitelepítések jelenleg is tartanak. Az érintett területeken a hatóságok korábban azt javasolták a lakosságnak, hogy önként keressenek maguknak menedéket, de mostanra komolyabb intézkedésekre volt szükség, így egyszerűen letartóztatják azokat, akik nem hajlandók elhagyni az otthonaikat. Sokan lehetnek, akik még mindig bíznak valamiben, de ha eléri őket a láva, már hiába hívják a segélyhívószámokat, nem tudnak rajtuk segíteni. A polgári védelem adatai szerint eddig több mint 2000 embernek kellett elköltöznie, de várhatóan még többek evakuálására lesz szükség, a magma ugyanis mintegy két tucat helyen szivárog, ennek következtében az elektromos és a távközlési vezetékek működése is leállt.
Ráadásul a geológusok megtippelni sem tudják, hogy meddig tarthat még a kitörés – a legveszélyesebb repedésből indult folyam óránként 90 métert halad, a kráter pedig időnként 80 méter magasra lövelli a lávát, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy aktivitása csillapodna. A magma egy kisebb édesvízi tavat is megsemmisített – a víz gyakorlatilag elforrt a mederből. Az is nagy problémát jelent, hogy az olvadt kőzet mellett a rések öntik magukból a mérgező kén-dioxidot, a kráterből előtörő hamu pedig légzési nehézségeket okoz – vagyis annak sem ajánlatos a környéken tartózkodni, akit nem fenyeget a forrongó láva. A Kilauea kitörése eddig nem követelt emberáldozatot.
Réteg vagy pajzs
A Kilauea és a Fuego két egészen különböző vulkán, és ez megmagyarázza, hogy az utóbbi kitörése miért okozott nagyobb pusztítást. A hawaii Kilauea úgynevezett pajzsvulkán, amely magából a megszilárduló magmából jött létre, ezért bár a legnagyobb kiterjedésű (mint egy földön fekvő pajzs), de csak 1200 méter magas és a „legbékésebb” a tűzhányók típusai közül. A belőle kifolyó bazaltláva viszkozitása alacsony, vagyis nem annyira folyós, ezért lomhábban és kiszámíthatóbban halad. Ezzel szemben a Fuego rétegvulkán, és sokkal közelebb áll a tűzhányókról alkotott hagyományos elképzeléseinkhez – 3700 magas hegy, lecsapott csúccsal, amelynek kitörésekor hatalmas lávafolyamok csordogálnak az oldalán.
Egy a Columbia Egyetemen dolgozó vulkanológus, Einat Lev a ketchup és a sűrített paradicsom analógiájával magyarázta a két vulkánból feltörő magma különbségét a CBC hírportálnak: a pajzsvulkán (Kilauea) lávája lassan, komótosabban terjed, és a mérges gázok is könnyebben távoznak belőle. A Fuego rétegei között ezzel szemben felgyülemlik a láva, és az ott található óriási gáznyomás hatására hatalmas, meglepetésszerű kitöréseket produkál. Tulajdonképpen a kitörések intenzitása mindig azon múlik, hogy a gázok hogyan képesek távozni a magmából. Minél nagyobb a nyomás a tűzhányó belsejében, annál nagyobb lehet a „robbanás”.
Bárki megéghet
A Kilauea „freatomagmás” kitörései során a magma víz alatti csatornákon közlekedik, melynek következtében a víz felforr. Bármilyen kőzet vagy törmelék, ami a láva járatába jut, növeli a nyomást, majd kitörik, hamut, gőzt, sziklákat és gázt lövellve a levegőbe. A Fuegónak viszont úgynevezett piroklasztikus kitörései vannak, amelyek sokkal veszélyesebbek – a láva nagyon gyorsan ömlik le a meredek hegyoldalon, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Azonnal meghal, aki a hamuval kevert mérges gázokat belélegzi, és a lávafolyamok öt kilométeres körzetében bárki megéghet. Guatemalában a Fuego olyan hirtelen és intenzíven tört ki, hogy sokaknak a környező falvakból figyelmeztetés hiányában esélyük sem volt menekülni. A veszteség így nagyobb, mint amit az ország bármikor látott az elmúlt évszázadban.
Miért élnek emberek a vulkánok közelében? Napjainkban körülbelül 500 millió ember él tűzhányók közvetlen közelében, mert amellett, hogy rendkívül veszélyes, sok előnnyel is jár. A magma által felmelegített földalatti gőz kiválóan hasznosítható geotermikus energiaként – erőműveket, turbinákat működtet ezeken a területeken, főleg Izlandon és Új-Zélandon így állítják elő az elektromosságot. A vulkánok, a körülöttük található gejzírek és meleg források rengeteg turistát is vonzanak, az ő kiszolgálásukra pedig munkaerőre van szükség, így sokan dolgoznak a turizmusban. Emellett a megszilárduló láva rengeteg értéket – aranyat, ezüstöt, gyémántokat, rezet és cinket – rejt, amelyeket később ki lehet termelni, ezért sok a bányászváros a tűzhányók közelében. A vulkanikus területek talaja szintén ásványi anyagokban gazdag, az itt növő termények egészségesek és bőségesek, ezért ideális terepe a gazdálkodásnak is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
