Gyakorlatilag blöffölt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, amikor egy konferencián azt mondta: „a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet, hogy a következő években az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés várható, ezeket a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni”.
Ugyanis ma Magyarországon például az asztalos, a lakatos, a bádogos, a pék, a kőműves, a villanyszerelő, a hegesztő, a mezőgazdasági és az ipari gépész, illetve a szociális gondozó és ápoló, valamint a vegyipari technikus számít hiányszakmának.
Kevéssé valószínű, hogy az állami szférából elbocsájtott közalkalmazottak építkezéseken fognak kőművesként, netán épületgépészként tevékenykedni – szaktudásuk nyilvánvalóan más jellegű. Így ha ki is rúgnak az állami szférából tíz- vagy százezreket, a hiányszakmák ugyanúgy betöltetlenek maradna. Ráadásul azonos képzettséget követelő munkák esetén sem automatikus az átjárás: az állami és a versenyszféra követelményei messze nem azonosak.
„Javaslom, tájékozódjon az országban, különösen vidéken a valós munkaügyi helyzetről” – így kommentálta Csepreghy kijelentését Boros Péterné.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a létszámhiány már a csökkenteni kívánt közigazgatási szektorban is érezhető: nincs elég ember a járási hivatalokban, a szociális és egészségügyi szférában, a kormányhivatalokban és az önkormányzatoknál. Ráadásul, akik most felmondanak, nem a magánszférában, hanem külföldön keresnek majd munkát.
Ugyanakkor szeptemberben Varga Mihály azt mondta, a kormány készen áll arra, hogy a hiányszakmákat Ukrajnából „importált” munkaerővel töltsék fel, akkor a Heti Választ azt írta, a jogszabályokat már csendben átírták és a közeljövőben vendégmunkások tízezrei érkezhetnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!