Egyévnyi „egyeztetés” után sem sokat változott az eredetihez képest a köznevelési törvényjavaslat, de a Fidesz már megkezdte a módosító javaslatok gyártását.
Az oktatási államtitkárság – mint az utólag kiderült – a társadalmi vitáról egészen mást gondolt, mint amit az jelent, és gyakorlatilag semmibe vette a szakmai és civil szervezetek véleményét a köznevelési törvényről. Eleget tett azonban Matolcsy György és a Nemzetgazdasági Minisztérium kérésének, és az új köznevelési törvény mellékletében már realizálta a tankötelezettség korhatárának leszállítását 16 évre. Ez ugyan diákok tízezreinek üzeni azt, hogy nincs rájuk szükség az iskolában, annál inkább a közmunkások sorában, de a feladat alól kibújni nem lehetett, mivel már a márciusban kihirdetett Széll Kálmán-tervben számoltak azzal a megtakarítással, amely az intézkedés következtében befolyik: négy év alatt 73,23 milliárd forint. Igaz, a fiatalok így képzettség és szakmai tudás nélkül kerülnek ki az oktatási rendszerből, de az intézkedés legalább jól illeszkedik a sorba: kevesebb diák – kevesebb pedagógus – kevesebb iskola.
Az sem éppen az oktatási államtitkárságon, sokkal inkább a hajdúszoboszlói Fidesz-frakcióülésen, az önkormányzati törvénytervezet megvitatásakor dőlt el, hogy állami fennhatóság alá kerülnek az iskolák. A java azonban még csak most jön: a törvénynek, mielőtt kőbe vésnék, meg kell merítkeznie a módosító indítványok elsöprő árjában is. Az első már meg is érkezett: Lázár János (aki szerint az elmúlt 20 év egyik legsúlyosabb hibája a magyar oktatási rendszer lezüllesztése volt) a „mindennapos testnevelés és az úszásoktatás bevezetését célzó” módosító indítványt nyújt be a köznevelési törvényhez, mivel szeretné, ha mindenhol, ahol van erre lehetőség, a diákok megtanuljanak úszni. (Lázár javaslata korántsem nevezhető új keletűnek, az elmúlt egy évben többször volt szó arról, hogy bekerül a törvénytervezetbe, ám végül mégis kimaradt belőle. Most újabb esély nyílik az elfogadtatásra.)
Ne higgyük, hogy ez lesz az egyetlen javaslat, mellyel a Fidesz igyekszik jobbá tenni a köznevelési törvényt. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke előre jelezte, ha kell, addig „bombázzák” módosító javaslatokkal, amíg saját képükre nem formálják azt. Márpedig a Hoffmann és Pokorni közt az elmúlt egy évben dúló csatározásokból már kiderült: elég sok az olyan pont, ahol a két oktatási szakember véleménye gyökeresen különbözik egymástól.
És hogy kiknek nem tett eddig semmilyen engedményt az oktatási államtitkár? Például a szülőknek, a szakszervezeteknek, a szakértőknek, a bezárt és bezárandó iskoláknak, azok pedagógusainak. Vagy tulajdonképpen bárkinek, aki az övéktől eltérő véleményt fogalmazott meg. Az ilyeneket ugyanis még akkor is elutasítják, ha – mint az kiderült – a Fidesz–KDNP frakción belül sincs egységes álláspont az új köznevelési törvény végleges formájáról.
Az Fn24.hu információi szerint az oktatási államtitkárság 73 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával, több mint tízezer tanár elbocsátásával számol a köznevelési törvény eddig nem ismertetett mellékletében. Ehhez képest Hoffmann Rózsa szerdán még azt állította, „nem következik sem intézménybezárás, sem pedagóguselbocsátás”, a titkos dokumentum kiszivárgása után pedig csak annyit mondott, azok „olyannyira titkosak, hogy ő maga sem tud róluk”. Azt is mondta: „a jövő évi költségvetés nem ütemezett elő kivonást a közoktatásból”, bár azt nem említette, hogy a jövő évi költségvetés tervezete egyelőre nem számol a pedagógusi életpályamodell bevezetésének költségeivel, azaz a tanárok fizetésének emelése jelenleg nem tekinthető reális ígéretnek. Viszont a napokban azt nyilatkozta a Klubrádiónak: „a szakszervezeteknek örülniük kellene, hogy végre van egy kormány, mely jelentősen javítani kíván a pedagógusok életkörülményein”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
