Megint egy népszavazásra tette fel legitimitását az Orbán-rezsim - Az Alaptörvény csúnya csapdát állít a referendumot erőltető hatalomnak - Az országgyűlési választásokon az elcsatolt részekben bíznak.
Egy választást akkor lehet elcsalni, ha nem tudható, pontosan hány polgár is jogosult a szavazásra – szép példája ennek Oroszország, ahol kiélezett helyzetekben a zárt katonai körzetek lakói hirtelen egy emberként voksolnak a hatalom jelöltjére. Persze a „moszkvai szavaztatási rutint” huszonöt éve tökéletesítik, de a magyar kormánynak is egyre szélesebb a választásbefolyásolási mozgástere. Az Orbán-kabinet átrajzolta a választókerületeket, 120 ezer kettős állampolgárt emelt be az országgyűlési voksolásokba, visszás szabályokkal elaprózta a kormánnyal elégedetlenek táborát. Nem csoda, hogy eddig fölényesen nyerte a parlamenti, önkormányzati választásokat.
Most újabb megmérettetésre készül, egy népszavazást kell „behúznia”. És a tét nem kicsi: ezzel a győzelemmel kell megerősítenie/visszaállítania legitimitását, illetve rámozgatnia táborát (és ha lehet a bizonytalanokat is) a kampányra.
Épp lett számukra komoly politikai tétje, hogy ne csak érvényes, de eredményes is legyen a menekültkvótát elutasító referendum.
Csakhogy van egy bökkenő. A népszavazásról az Alaptörvény rendelkezik, annak megfogalmazása pedig az érvényességet ahhoz köti, hogy a referendumon részt vegyen az összes választópolgár – vagyis minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár – felénél legalább eggyel több szavazó.
Azaz az alkotmány nem köti lakcímhez, kettős állampolgárság regisztrációjához a voksolást.
Ám a helyzet az, hogy választási szakértők becslése szerint több ezer olyan magyar állampolgár van, aki vagy nem tudja magáról, hogy az, vagy nem szerzett be erről szóló igazolást. Az előbbi – meglehetősen fura – kategóriába tartoznak például azok, akiknek valamelyik szülője (vagy mindkettő) kiköltözött, kivándorolt, így automatikusan magyar állampolgárok.
Az utóbbi kör pedig pontosan tudja magáról, hogy kicsoda, ám valamilyen indíttatásból nem szerzi be az ezt igazoló, úgynevezett állampolgársági bizonyítványt.
És bizony ennek a több ezer embernek, akik az Alaptörvény szövege szerint befolyásolhatják a népszavazás érvényességét, nincs sehol nyoma. Ugyanis a választási névjegyzék a következő forrásokból építkezik. Az első a személyesadatok- és a lakcím- nyilvántartás. Itt praktikusan a Magyarországon élő vagy időlegesen külföldön dolgozó állampolgárok adatai szerepelnek. A második forrás a magyar állampolgárságot igazoló okiratnyilvántartás. Ebből viszont csak a regisztrált – zömmel határon túli – kettős állampolgárok adatait lehet kiolvasni. A harmadik adatbázis a választójoggal nem rendelkező nagykorúak jegyzéke – praktikusan a gyámság alatt állók, illetve a különböző büntetőügyek részesei (akiket eltiltottak a közéletben való részvételtől) találhatók itt. A negyedik információforrás pedig a szavazókörökben és választókerületekben készült jegyzék. Magyarán: a fenti adatok alapján szinte lehetetlen feltérképezni több ezer választójoggal rendelkező polgárt, akinek Alaptörvény adta joga, hogy véleményt nyilvánítson a népszavazáson.
Márpedig ha nem tudható, pontosan hányan is vannak a választásra jogosultak, akkor bármikor megkérdőjelezhető a referendum eredménye. És bizony ezt a csapdát a Fidesz sem tudja kikerülni. Vagy mégis?
A választási szabályzat mentheti meg a kormánypártot, ugyanis szerepel benne egy biztonsági kitétel. E szerint a választásra jogosultak száma annyi (abból kiindulva, hogy a voksolásokat vasárnapra időzítik), amennyi szombat 16 óráig szerepel a választási névjegyzékben, illetve ehhez még hozzá lehet venni a vasárnap 16 óráig felvett – jogosultságukat igazoló – személyeket.
Azaz, aki vasárnap délután nincs a lajstromban, azt a szabályok – szigorúan az adott szavazásra koncentrálva – nem tekintik választópolgárnak.
Visszás szavazatmaximálás
Választás befolyásolására a határon túli magyar közösségek alkalmasabbak. Nem véletlen, hogy „regisztrációs ügynökként” emlegetett emberek járják a magyarlakta településeket, és gyűjtenek „állampolgári jelentkezéseket”, amelyek aztán a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban landolnak, majd ha minden stimmel, jöhet az állampolgársági eskü. Utána pedig a friss állampolgárokat regisztrálják a névjegyzékbe. A kormány ugyan félmillió új magyar választópolgárt akart, de eddig ebből csak 250 ezer eljárás lett, úgy, hogy 70 ezren végül nem is tettek esküt. Lett tehát 180 ezer újsütetű választó, ám közülük csak 120 ezret sikerült regisztrálni a választási névjegyzékbe – ennek a körnek viszont 90 százaléka a Fideszre szavazott az országgyűlési választáson. Ilyen koncentrált támogatásnál azonban joggal merül fel a kérdés: nem tudatosan összeválogatott társaságról van-e szó? Ráadásul a jelenlegi szabályok szerint a választási regisztrációs listát tízévente frissítik, azaz két megmérettetésen keresztül a Fidesz elvben számíthat ezekre a szavazatokra, noha a kutya sem tudja, hogy élnek vagy épp halnak-e. És mivel a külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, azt is nehéz ellenőrizni, ki a valós feladó. Nem véletlen, hogy még a Fidesz is arra gondol: módosítja a választási törvényt, és gyakoribbá teszi a regisztrációs lista frissítését.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!