Hiba volna azt gondolni, hogy egy órával kevesebbet alszunk 2016. október 30-án, amikor is hajnali háromkor kettőre kell átállítani az órák kismutatóit, hiszen bár ezt a pillanatot hívják őszi óraátállításnak, más néven téli időszámításnak, csak akkor alszunk nyolc óra helyett hetet, ha hét óra alvás után felébredünk.

 
Összeállításunk az óraátálításról

Fura dolog az idő. De csak azóta fura, hogy mérjük. Amíg nem mértük, nem volt fura. Mintha nem is lett volna. Lehet, nem is volt. Lehet, most sincs. De ha nincs, minek mérjük? Vagyis van. Idő van. Mielőtt azonban végleg belemerülnénk az idő és időtlenség univerzumába, ezúttal vegyük alapul azt, hogy az ember azért méri az időt, az ókor óta biztosan, mert rendszerezi teendőinket, ritmust ad a napjainknak, támpontot a termeléshez és munkát a csillagászoknak.

Így minden, ami történik, az elkezdődik valamikor, és ahhoz viszonyítva véget is ér valamikor.

Ami viszont a téli-nyári időszámítást illeti (lásd keretes írásainkat), ahhoz, hogy március végén egy órával előrébb, majd októberben egy órával visszább kell állítani az órák kismutatóit, ahhoz előbb időzónákra kellett osztani a Földet.

Mert az világos, nemde, hogyha mindenhol egyszerre lenne 00:00 óra, akkor akadna olyan fertálya e golyobisnak, ahol az éjfél sötét marad, mert a Nap nem süti meg sugaraival, másutt viszont verőfényes volna még a kémény belseje is, mert ott meg éppen delelőn állna egyetlen csillagunk.

Szóval, itt vannak ezek a meridiánok, amelyek észak-dél irányban futnak a Földön – a két sarokponttól indulva, merőlegesen az Egyenlítőre. Szokták ezeket úgy is hívni, hogy délkörök, és van belőlük háromszázhatvan. Hogy körbeérjék a Földet. A kezdő délkör az angliai Greenwichnél indul (lásd keretes írásunkat) – ettől a képzeletbeli vonaltól osztjuk keletire és nyugatira a világot. De ha már osztjuk, keletnek és nyugatnak össze is kell érnie valahol. S mivel ez a találkozási pont nem a végtelenben van, hanem a Csendes-óceán közepén, el is lehet oda menni. Az is egy képzeletbeli vonal, a neve: nemzetközi dátumválasztó. Pontosan azt jelenti, ami a neve. A 19. század végén még úgy hívták, hogy Transitional Time (Átmeneti Idő), ma meg úgy is, hogy Vasárnap-Hétfő vonal. Ez állandó, vagyis aki nyugatról keletre tartva lépi át ezt a vonalat, az egy nappal korábbi dátumba lép át. Vagyis, ha éppen hétfőn ér oda, akkor ismét a vasárnapba érkezik, amikor a vonalat átlépi.

A délkörök tehát nagy segítségünkre vannak abban, hogy időzónákra osszuk a Földet. Mivel egy nap huszonnégy órából áll, nem nehéz kitalálni, hogy tizenöt fokra jut egy óra. Az időzónák keleti és nyugati végei ugyanakkor nem feltétlenül esnek egybe a délkörök vonalával. Ennek az az oka, hogy minden országnak jogában áll eldöntenie azt, hogy melyik időzónába tartozzon. Ad abszurdum olyan helyzet is előfordulhat, hogy Magyarország, mondjuk, azt választaná, hogy inkább Kínához igazítaná az óráját, akkor hét órával kellene előrébb állítania a magyar órákat. De miért is tennénk ilyet, hiszen ha Pekingben reggel hét óra van, és már feljött a Nap, nálunk éppen éjfélt harangoznak, és ki akarna éjfélkor iskolába, munkába indulni, vaksötétben – úgy ráadásul, hogy az óra hét órát mutatna, nem pedig éjfélt.

A lényeg ugyanis az, hogy egy időzónában mindenhol ugyanazt az időt mutassák az órák. Kína példája azért is jó, mert az ország területe akkora, hogy azon öt időzóna is átfut, de a közigazgatás egységesítése és szinkronja miatt Kína úgy döntött, hogy országukban mindenhol azonos legyen az idő. Így fordulhat elő az a helyzet, hogy ha valaki Kínából átmegy Afganisztánba vagy vissza, 3,5 órás eltéréssel találkozik azonnal (további érdekességek a keretes írásunkban).

Az egyébként elgondolkoztató, hogy miért bonyolítja az ember azt, ami lehetne egyszerű is, de ez már csak így alakult. A legfontosabb szabály ugyanis csak annyi, hogy bárhová vessen is minket a sors, mindig nézzük meg, mennyi ott a helyi idő. S ha ez megvan, nem kell mást tenni, csak átállítani az órákat – éppen úgy, ahogyan egy hét múlva, október 30-án. De nem kell felkelni hajnalban. Úgy is jó, ha lefekvés előtt megtesszük, és akkor biztosan jó időben ébredünk.

Nyári időszámítás – kronológia
1784 – Benjamin Franklin felveti az ötletét.
1895 – George Vernon Hudson két órával tolná meg a nyári napokat.
1908 – William Willett négyszer húsz perces (április hétvégéin) előre, majd szeptember hétvégéin visszaállítást javasol.
1916. április 30. – Németország elsőként bevezeti, egy hónap múlva Nagy-Britannia; Magyarország is kipróbálja; 1918-ban az Amerikai Egyesült Államok is bevezeti (de itt 1945 és 1966 között jelentős káoszt okoz a menetrendekben, mert nem minden tagállam állítja át az órát, 1966-ban egységesítik a mutatópörgetést).
1973 – Újból előkerül az óraátállítás kérdése (az olajválság nappal is sötét jövőt jósol).
1976 – Franciaország bevezeti, több európai állam követi.
1980. április 6. – Magyarország bevezeti.
2011 – Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna is eltörli.


Kezdődik, de hol? Greenwich előtt számos ország próbálta kisajátítani magának a kezdő délkör dicsőségét. Ilyen volt például a párizsi Rózsavonal, a római Mount Mario meridián, a jeruzsálemi Szent Sír, a gízai nagy piramis. Volt is ebből némi kuszaság, főként a 18–19. században, de aztán összehívtak egy konferenciát Washingtonban 1884-ben.
A neve: Nemzetközi Meridián Konferencia. Itt dőlt el, hogy Greenwich lesz a befutó, s hogy a keleti meridiánokat pozitív, a nyugatra tartókat negatív előjellel látják el. A konferencia még nem jutott dűlőre abban, hogy a napok mindenhol éjfélkor kezdődjenek – az angolok ekkor még a delet javasolták –, de később, az 1925-ös Nemzetközi Csillagászati Unión ez is egységessé vált.


Mozgó dátumválasztó.
Ha bármelyik időzónában elmúlik éjfél, a naptár ugrik egyet – mondjuk ötödikéről hatodikára. A tőle nyugatra lévő közvetlen időzónában még egy órán át ötödike lesz. Ez a képzeletbeli vonal mindig mozog, keletről nyugatra tart, és úgy hívják: éjfélvonal.



Amikor az óra átáll. Pedig milyen remek találós kérdés lenne, hogy mi az, amiből van téli is meg nyári is, de nem szalámi, se nem gumi. Viszont a szaláminak és az autóguminak is van értelme, miközben az időszámításnak egyre kevesebb. Pedig micsoda forradalmi találmány volt, hogy energiát takarít meg az ember, ha nyáron kitoljuk a napot egy órával, mert a mindennapi élet jobban igazodik így a Nap járásához, de aztán kiderült, hogy az ember úgy szaporodik a Földön, mintha szándékosan azt szeretné, el se férjen rajta; másrészt a technológia fejlődésével milliók munkarendje változott meg, és akkor is dolgoznak, amikor sötét van – vagyis lámpát gyújtanak, eszközeik energiát használnak.


Ki gondolná…
- Bár a Földet 24 időzónára osztották, valójában – geopolitikai okok miatt – negyven van belőle, és olyan is akad, ahol csak félvagy negyedóra az eltérés.
- A legtöbb időzónával, tizeneggyel, Oroszország büszkélkedhet.
- Ha az éjfélvonal egybeesik a nemzetközi dátumválasztó vonalával, akkor a Földön, abban a pillanatban, ugyanaz a nap van mindenhol.
- Olyan is előfordulhat, hogy egy adott pillanatban egyszerre három egymást követő napot is mutathatnak a Földön a különböző naptárak, aminek az az oka, hogy a legkorábbi és legkésőbbi időzónák között 26 óra az eltérés.
- Magyarország a +1-es időzónában van Greenwichhez képest. Az országon belül mindenhol ugyanannyit mutatnak az órák, miközben ha a Föld forgását vesszük alapul a Naphoz (vagy akár az éjfélvonalhoz) viszonyítva, a keleti és nyugati határa között majdnem félórányi, 27,2 perc a különbség.


Egyszer Budán is volt kezdő délkör. I. Mátyás csillagászai innen mérték a mindenséget. A király halálával e délkör a feledés homályába merült.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!