Interjú Kelemen Hunorral

 
Kelemen Hunor (jobbra) Eckstein-Kovács Péter gratulál a győztesnek (fotó: Haáz Sándor, MTI)

– Az öné Markó Béla politikai öröksége. Viszi tovább vagy változtatni akar?

– Természetesen folytatom mindazt, ami több mint két évtizede fontos a romániai magyar közösség életében. Ugyanakkor a szemléleten, a munkamódszerben változtatunk. A döntéshozatalban ezentúl a megyei szervezeteink és a különböző politikai platformok is részt vehetnek. Az önkormányzati képviselők szerepét is növelni fogjuk, mert a napi kapcsolat révén ők tudják a legjobban, milyen a magyar közösség hangulata és melyek a várakozásai.

– A szemléletváltás mire vonatkozik?

– Egy olyan RMDSZ-t szeretnék továbbépíteni, ami nyitott minden jó szándékú ember felé, aki a magyar ügyért akar tenni. Az elmúlt években sokan eltávolodtak a szervezettől, nem feltétlenül azért, mert az RMDSZ-t ne tartották volna megbízható politikai érdekvédelmi szövetségnek, hanem azért, mert mifelénk is csökkent a politika iránti érdeklődés. Azt szeretném, ha ez megváltozna. Ezért elindítunk egy erdélyi konzultációs programot április első heteiben, ami az év közepéig felméri, milyen várakozásaik, problémáik vannak az embereknek. Ezek változóak a Székely­földtől a Partiumig, mások Közép-Erdélyben, mások a szórványban.

– Tőkés László azt mondta, hogy „egyetlen esélyünk az autonómia”. Mások inkább az európai integráció nemzetek feletti egyesülésében látják a megoldást. Ön mit gondol erről?

– Ezek a gondolatok nem állnak ellentétben egymással. Európában számos olyan autonómiamodell működik, ami az abban a régióban élő kisebbségeknek problémáira megfelelő választ ad, és nem ellentétes az unió elveivel. Az erdélyi magyarság esetében legalább két típusú autonómiáról kell beszélni. Az egyik a kulturális autonómia, ami minden kisebbségben élő közösségnek, de a tömbben élőknek is választ ad az identitáshoz kapcsolódó problémáira. A másik a székelyföldi, tömbben élő magyarság számára fontos területi autonómia.

– Mi kell a megvalósításukhoz?

– Jelentős segítség, ha Magyar­országnak a térségben, az Európai Unióban tekintélye van. Az is lényeges, hogy az Európai Parlamentben előbb-utóbb elkezdődik a kollektív jogok kodifikációja. De a legfontosabb mégis az, hogy erős érdekképviselete legyen az erdélyi magyarságnak a román parlamentben, mert az érdemi döntéseket itt hozzák meg. Ha ez a képviselet erős és nyitott, a román pártokkal szót tud érteni, akkor a ma meglévő 7 százalékhoz biztosítani tudja azt a 43 százalékot, ami minden döntéshez szükséges.

– Mennyi esély van a 43 százalék „megszerzésére”?

– Attól függ, melyik típusú autonómiáról beszélünk. A kulturális autonómiáról már idén döntés születhet a kisebbségi törvény keretében. Ehhez politikai akarat és a parlamenti többség is megvan. Ezt a szerdán aláírt együttműködési megállapodásban rögzítettük is, így az országgyűlésnek még a tavaszi ülésszakon meg kell szavazni a tervezetet, amely már öt éve napirenden van. A területi autonómia bonyolultabb kérdés, amelynek megvalósítása hosszabb ideig tart.

– Ön szerint mire van szükség hozzá?

– Tudatosítani kell, hogy sem a román közösség, sem a román állampolgár nem lesz kevesebb azzal, ha az állam biztosítja a területi autonómiát a Székelyföld számára. Párbeszédre és makacs, célkövető politikára van szükség, amely előbb-utóbb meghozza az eredményét, mert ezt megvalósítani csak a román politikai elittel közösen lehetséges.

– Milyen viszonyt szeretne kialakítani a magyar kormánnyal, vagy tágabban értelmezve az egész politikai élettel?

– Az RMDSZ-nek szoros partneri viszonyt kell kialakítania a mindenkori magyar kormánnyal. Törekedni fogunk arra, hogy jó kapcsolatunk legyen a kormányzó pártokkal, így a legnagyobb kormánypárttal is. Mindez csak türelem és akarat kérdése, aminek az lehet az alapja, hogy felismerjük, közösek a céljaink és érdekeink. Ez nem áll ellentmondásban azzal, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösség az évszázadok alatt mindig bizonyos értelemben meg tudta őrizni az önállóságát, és ezt meg kell óvni. A részektől kell az egész fele közelíteni.

– Pelczné Gáll Ildikó beszéde, amit a múlt heti kongresszuson mondott, másra enged következtetni.

– A képviselő asszony köszöntő beszédét nem kívánom kommentálni, már el is felejtettem, túl vagyunk rajta. Az erdélyi magyarságnak nem érdeke, hogy politikai képviselete rossz, feszült viszonyban legyen magyarországi pártokkal, és az sem szolgálja a közös ügyet, ha magyarországi pártok elszigetelni próbálják az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét biztosító RMDSZ-t.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!