Olyan emberhiány nyomorítja a honvédséget, hogy már nem számít a leendő katonák képzettsége - A hivatásos katonák közül elegendő, ha mintegy 2500 harcképes, a többi kvázi állami kubikos - Erőszakosan töltené fel a sereget a kormányzat.

 
 
 

Öt-hatezer vagy még több – különböző becslések szerint ennyi katonának van híján a honvédség. Nem csoda, a sereg csöppet sem vonzó – elillant a sereg ethosza, és a motiváció is hibádzik (értsd: nagyon szerény a fizetés).

Ami az anyagiakat illeti: idén a nettó átlagkereset 171,3 ezer forintra rúgott, míg a frissen bezupált katonák pénze alig vitte át a 100 ezer forintot, és még egy őrmester (a legmagasabb altiszti rangfokozat) járandósága is alulmúlta a nemzeti átlagot. (Csak összevetésképpen: mezőgazdasági munkásként több mint nettó 120 ezer forintot lehet keresni, alkalmazott autószerelőként legalább 160 ezret stb.)

Ezen persze kár meglepődni, a kormányzat ugyanis csak szóban „fetisizálja” a sereget, a költségvetésben csöppet sem. Idén mintegy 299 millió forintból gazdálkodhat a honvédség – ami a 33 ezermilliárdos GDP egy százalékát sem éri el. Ám a katonák így is örülhetnek, ugyanis ez is jóval több, mint amennyit 2015-ben szánt az állam a „haza védelmére”, arról nem is beszélve, hogy a szocialista kormányok alatt a válság kitöréséig sokkal több jutott a honvédségre (lásd táblázatunkat).

Ami pedig a katonaimidzset illeti, ebben a seregben nem „harcosokra” van szükség, hanem „kubikosokra”, ugyanis kerítést kell építeni a határon, be kell segíteni a katasztrófavédelemnek, ha vis maior (árvíz, hóesés stb.) van, illetve ha úgy alakul, állami építkezésen kell helytállni. A honvédségben mindössze 2-2,5 ezer ember akad, aki bevethető éles helyzetben, így például részt vehet különböző külhoni küldetéseken is.

Így esett, hogy az állam kínjában úgy döntött: egy kiszolgáltatott rétegből próbál toborozni – nevezetesen a közmunkásokból. És nincs pardon, aki megpróbál kibújni – több sajtóhír szerint –, azzal munkáltatója (az úgynevezett városgazda cég) szerződést bont. A jogszabályok ugyanis úgy rendelkeznek, hogy aki visszautasítja a felkínált állást, az három hónapra kötelezően kizárandó a közmunkából, ám a közfoglalkoztatási szabályok arra is lehetőséget adnak, hogy három évre kitegyék őket a programból. (Ami azt jelenti, hogy harminchat hónapon át a havi 22 800 forintos jövedelempótló támogatásra sem jogosultak, hiszen ennek feltétele legalább egy hónap közmunka minden esztendőben.)

Tény, az említett 110 ezer forint így is duplája az 52 900 forintos közmunkásbérnek, ám az megengedhetetlen, hogy bárkit bekényszerítsenek a seregbe. Ráadásul az ötlet – ha eltekintünk a kényszertől – sem falrengetően jó, hiszen eddig a katonáknak általában volt végzettségük és szaktudásuk, a közmunkások zöme azonban legfeljebb nyolc általánossal rendelkezik.

Ám a jelek szerint a honvédségnél annyira égető az emberhiány, hogy ez sem számít. A sereg ugyan azt állítja, hogy a toborzás az nem munkaközvetítés, csak megismertetik a „katonai lehetőséggel” az embereket és a részvétel sem kötelező, ám ennek ellentmond a kormányhivatal levele. Abban ugyanis a kötelező megjelenésről ír, illetve az említett három hónapos kizárással fenyeget.

Ennyit ér a sereg az államnak.
Honvédelmi kiadások (milliárd forintban) 




Katonatarifák: Rendfokozat és járandóság (nettó; forintban)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!