Hatalmas az érdeklődés a kanyaró elleni védőoltások iránt a patikákban, sokan bizonytalanok, hogy vajon védettek-e a betegséggel szemben. A legtöbb helyen csak megrendelésre érkezik a vakcina, de Ukrajnába is került a magyar készletekből. Az elmúlt két hétben 15 esetben mutatták ki a kanyarót.

 
Kanyarós kisgyerek, illusztráció - Forrás: Shutterstock

Húszezer adag kanyaró elleni oltóanyagot ajánlott fel a magyar kormány Kárpátaljának humanitárius segélyként, hogy a szomszédos Romániából ne terjedhessen át a kór a főleg magyarok lakta ukrajnai megyébe.

Ebből ötezer dózis már meg is érkezett Ungvárra, ukrán részről Bíró Erzsébet a kárpátaljai egészségügyi főosztály helyettes vezetője vette át a szállítmányt, aki az MTI tudósítása szerint úgy nyilatkozott, az országban gondok vannak a vakcinaellátással. Kárpátalja 2014-ben és 2015-ben nem kapta meg az egészségügyi minisztériumtól a gyermekek immunizálásához szükséges kanyaró-, rubeola-, mumpsz-, diftéria- és tetanuszvakcinákat sem. Így a kanyaró esetében kimaradt két teljes évfolyam, és a hatévesek újraoltására sem jutott vakcina.

Közben Magyarországon sem egyszerű oltóanyaghoz jutni, a Vasárnapi Hírek által megkeresett szegedi és budapesti gyógyszertárak egyikében sem volt vakcina raktáron, több helyen úgy tájékoztattak: az orvos által írt recept alapján rendelik meg az oltást. Volt, ahol a szert másnapra ígérték, máshol nem tudták megmondani, hogy mikor érkezik meg, de az is előfordult, hogy úgy tájékoztattak: rendelni sem tudnak belőle.

A RTL Klub Híradójának nyilatkozó gyógyszerész azt mondta: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) zárolta az oltóanyagot, hogy egy esetleges járvány esetén rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség.

Ennek némileg ellentmond az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosának pénteki nyilatkozata, mely szerint a héten hétezer adag védőoltás került patikai forgalomba.

A gyógyszertárakban nagy az érdeklődés, mivel az 1969 előtt születettek egyáltalán nem védettek, ha nem estek át a kanyarón.

Az 1989-ig születettek pedig csupán egy oltást kaptak, így csökkenhetett a védettségük. Ráadásul Falus Ferenc egykori tiszti főorvos úgy nyilatkozott lapunknak: 1969 és 1991 között hőérzékeny oltóanyagokat használtak, amelyek hatékonysága csökkenhetett, ha fény vagy hő érte. Az egészségügyi hatóság viszont úgy számol, az átoltottság 98 százalékos, vagyis nincs járványveszély.

A hatóságok nem járnak élen a tájékoztatásban, az ÁNTSZ többszöri ígérete ellenére múlt hét óta nem válaszolt lapunk kérdéseire. Pénteki sajtótájékoztatójukon arról számoltak be: 52-re emelkedett a kanyarógyanús esetek száma, közülük eddig 15 betegnél igazolódott be a gyanú, további 34 betegnél még tartanak a laboratóriumi vizsgálatok.

A héten bizonyossá vált, hogy két eset a makói kórházból származik, az OEK főigazgató-főorvosa, Oroszi Beatrix úgy tájékoztatott: 800 adag MMR-oltást és négy adag humán gamma-globulint szállítottak Szegedre, a makói és a szegedi betegek, illetve családtagjaik oltására. Oroszi Beatrix arról is beszélt, vizsgálják, hogyan kaphatták el a kanyarót, akik részesültek valaha védőoltásban. Jelenleg két intézményben, a makói kórházban és a Szegedi Tudományegyetemen van zárlat a kanyaróbetegségek miatt.

Az ország Romániával határos megyéiben, valamint a gyermekellátás területén országos hatáskörrel bíró intézményekben dolgozó egészségügyi személyzet körében úgynevezett szeroepidemiológiai vizsgálatot fognak végezni, amely kimutatja mennyire fogékonyak a betegségre. A hatóság azoknak javasolja az oltást, akik kanyaróval fertőzött országba utaznak, csak egy oltást kaptak, és nem estek át a kanyarón.


Magyarországon kívül nyolc
európai országban alakultak ki
kisebb, lokális járványok,
például Ausztriában, Franciaországban
és Olaszországban

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!