Kevés lakást lehet megmenteni

Kormányzati forrásokból származó információk szerint 40-60 milliárd forintot fordíthat a kabinet a Nemzeti Esz közkezelő Társaság (NET) megalapítására. Az összeg ahhoz képest óriási, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) két hete Magyarországon tárgyaló delegációja nem fogadta el, hogy a cég kiadásai ne növeljék az államháztartási hiányt – vagyis minden egyes adós megsegítése meglátszik majd a pénzügyi mérlegben. A kormány el szerette volna érni, hogy ez ne történjék így, ám ezt az IMF és az Európai Unió képviselői elutasították. A NET kiadási kereteit így behatárolja majd a költségvetés mozgástere, amelyet szintén szűkre szabnának a nemzetközi intézmények. Ám még a legnagyobb, a 60 milliárd forintos keret sem tűnik elegendőnek a problémák kezelésére. Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár el is ismerte: „előfordulhat” majd, hogy a NET bizonyos esetekben nem segít. Hangsúlyozta azt is, hogy a problémás adósoknak először az adósság átütemezését ajánlják fel, és a végső esetben jöhet el az a konstrukció, amelyben az állam megvásárolja – diszkontáron – a bankoktól a bedőlt hitelt, a lakást saját tulajdonába veszi, majd az adós visszabérelheti korábbi otthonát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a fizetési késedelmekről közölt elemzéséből kiderült: a 90 napon túli nem fizető – a banki gyakorlatban bedőltnek minősített – hitelek aránya a múlt év végén iszonyatos méreteket öltött. Minden ötödik hitelszerződés bedőlt kölcsön volt. A felügyelet másik – 2010. első negyedéves – jelentéséből pedig az is kiolvasható, hogy a nem fizetők száma szaporodott.

Kedvezőbb hír, hogy a fizetési hajlandóság a lakossági jelzáloghiteleknél a legjobb, itt 7 százalékot ér el a nem fizető szerződések aránya. 2009 végén a majdnem 1,3 millió lakossági jelzáloghitelből 90 ezret nem fizettek már három hónapja. Ezek azok a szerződések, ahol a hitel átütemezése már nem segít. Azt ugyanis, amit az otthonteremtési államtitkár a NET feladatai között sorolt fel – segíteni az adósság bankok. A pénzintézeteknek az az érdeke, hogy a kölcsönt hónapról fizessék; a pénzbehajtás költséges (kellenek ügyvédek, bíróság, árverezés hozzá), ennél többet fial, ha az adós rendesen törleszt. Az előző kormány is hirdetett adósság-átütemezési programot, amihez ugyan a bankok jó képet vágtak, de valójában nem értették, miért is van erre szükség. Ilyen programokat ugyanis maguktól, automatikusan elindítottak már, ez a rendes ügymenet része. A gond leginkább azokkal van, akik három hónapon keresztül nem reagálnak a megkeresésekre. A bankoknál 90 vagyis azok, akik három hónapos csúszásban annak, már számíthatnak a keményebb lépésekre. Rajtuk az állam csak úgy segíthet, ha tényleg felvásárolja a hitelt a bankoktól. A kérdés, hogy a 40-60 milliárd forint mekkora hitelállomány átvételére elegendő. Ez tárgyalás dolga: az egyértelmű, hogy a banknak
nem térül meg a teljes hitel, ha árverez, vagyis az államnak nem kell kifizetnie a teljes összeget. Valószínű azonban, hogy –  kölcsönökről van szó – 50 százaléknál nagyobb árengedményt nehezen lehet elérni. Ha ez így lesz, akkor az állam akár 120 milliárd forintnyi hitelt is átvehet – ez 26 ezer családon segíthet (az érintett körben az átlagos hitelnagyság 4,5 millió forint). Amennyiben a kormány eléri, hogy a bankok a hitelállomány értékének 30 százalékát kérjék csak el, akkor már az adósok felének a kölcsönét átveheti – vagyis akár 45 ezer adóson segíthet az állam. Hogy lássuk ez mekkora dolog: az OTP Bank adósvédelmi programjában 50 ezren vettek részt eddig. És ez a piacnak csak egy része – igaz, bajba nem csak lakáshiteles jut, az egyéb kölcsönök visszafizetésével általában nagyobb a gond, de rajtuk az állam eleve nem kíván segíteni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!