Kivételek egész sorát alkalmazza a Fidesz, amikor a kormánypárt politikusainak, vagy a Fideszhez közel állók érdekeit sértik a mindenki másra vonatkozó törvények, legyen szó pénzről vagy pozícióról.

 

 A hét fejleménye a lex Szapáry: a törvény szerint nem nevezhetnek ki 70 évesnél idősebb nagykövetet, de Orbán Viktor 72 éves gazdasági főtanácsadóját, Szapáry Györgyöt már alkalmasnak is találta a bizottság a washingtoni külképviselet vezetői posztjára. Az útban álló törvényt Balla Mihály fideszes képviselő indítványával hárítják el: eszerint a miniszterelnök felmentést adhat a korlát alól. A csütörtökön benyújtott javaslatról hétfőn vitáznak és döntenek is a parlamentben.

A héten az is ismét bebizonyosodott, hogy a pofátlan végkielégítések csak akkor pofátlanok, ha azt nem fideszesek kapják: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének régi-új elnöke, Szász Károly egy munkaügyi per végén 131 millió forintot tehetett zsebre, míg a Magyar Fejlesztési Bank vezetője, Baranyay László – aki 2001 és 2002 között töltötte be ugyanezt a posztot – szintén munkaügyi pert indított leváltásakor, és 138 milliót ítélt neki a bíróság. Arról nincs hír, hogy bármelyikük is visszafizetett volna egy fillért is azután, hogy korábbi munkahelyükre tértek vissza. A lényeg: az adótörvényekbe rejtett módosító indítvány szerint, míg a 98 százalékos adót a közszférából elbocsátottaknak a 2005. január 1-je után felvett végkielégítésük, szabadságmegváltásuk, jubileumi jutalmuk után kell megfizetniük, addig ez alól mentesül, akit jogellenesen mentettek fel. Lapunk már írt arról, hogy 2002-ben az Orbánkormány tagjai nagyságrendekkel magasabb összegeket vettek fel távozásukkor, mint a Bajnai-kabinet.

A válságadók sem egyformán sújtják a cégeket. A bankadó nyereségalapú változatával sajtóhírek szerint a Budapest Bank és többségi tulajdonosa, az amerikai GE Capital jár jól. Az OTP-nek és az MKB-nak kedvez az a módosítás, amely szerint jövőre már csökkenteni lehet a bankadó alapját az EU-s leánybankoknak adott kölcsönökkel. Szintén az adótörvény része a lex Audi: a kísérleti motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag jövedéki adóját vissza lehet igényelni. Féltucatnyi céget, köztük a Demján Sándor vezette TriGránitot vette ki az energetikai különadót fizetők köréből egy hétfőn elfogadott törvénymódosítás. Az áruházakra kivetett különadószabályokat a versenytársak szerint a CBA-ra szabta a kormányoldal, amellyel a lánc tulajdonosai köztudottan jó kapcsolatokat ápolnak. A CBA elnöke ezt sárdobálásnak nevezte, de igazságosnak tartja, hogy a kisebbeket nem sújtja a sávos adó.

A vörösiszap-katasztrófa nyomán úgy módosították visszamenőleges hatállyal a honvédségi törvényt, hogy bizonyos esetekben az állam felügyelete alá helyezhetnek magánkézben lévő cégeket, ez volt a lex MAL. Lapértesülés szerint végül az állam lehet a MAL Zrt. tulajdonosa, ha a cég kártérítési és egyéb kötelezettségeire nem nyújt fedezetet annak vagyona, és az állam a felszámolási szakaszban átveszi a vállalatot.

A Jobbik ellen irányuló, nyáron elfogadott alkotmánymódosítás szerint a hivatásos katonák, rendőrök és nemzetbiztonsági tisztek öt évig nem lehettek volna polgármester- vagy képviselőjelöltek, csakhogy ez érintette volna a párt győri polgármesterét, Borkai Zsoltot, aki 2006-ban még hivatásos honvéd volt. Mikor ez kiderült, három évre csökkentették az időkorlátot. Az egyetlen kudarcba fulladt kivételezés a lex Járai, de bukása az uniós versenyjogon múlott. Az utolsó pillanatban visszavont módosító javaslat lehetővé tette volna, hogy a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter és Szapáry György nevével fémjelzett CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. mentesüljön a bankadó alól, akárcsak a szintén Fideszközeli nagyvállalkozónak tartott Wáberer György biztosítója, a Wabard. A nemzetközi tiltakozás miatt végül nem került be a törvénybe, hogy az nem vonatkozik

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!