Személyes presztízsharc, politikai érdekütközés és szakmai vita – mindezek együtt adják a magyarázatát a fővárosi kórházigazgatók kálváriájának.

 Február 28-ig négy budapesti kórház (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Központi Sztomatológiai Intézet, Uzsoki, Szent Imre) vezetésére ír ki pályázatot a főváros, ezekre a korábbi intézményvezetők is jelentkezhetnek – de egyikük sem fog. A 12 fővárosi fenntartású kórház közül három másikban (Szent János, Heim Pál, Bajcsy-Zsilinszky) pedig fegyelmi vizsgálat indulhat.

– Sem az orvosokról, sem a betegekről nem mondunk le – mondta Tarlós István főpolgármester, aki szerint nincs olyan utasítás vagy megállapodás, hogy felmentsék a főigazgatókat. Az érintettek mindezt máshogy élik meg.

A keddi találkozón Tarlós István kedélyesen elbeszélgetett a 12 fővárosi kórház vezetőjével. Úgy tudjuk, ez sokkal barátságosabb volt, mint az előző heti, amikor Szentes Tamás főpolgármester-helyettes raportra hívta a négy vezetőt. Forrásaink azt mondták: a főpolgármester több ízben is kioktatta, felelőssége vonta helyettesét. Fesztelenül beszélt, míg egyes újságokat negatívan minősített, addig például a Hír Tv-ről azt mondta: szeretjük.

Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főigazgatója sem indul az intézményvezetői posztért, ugyanis a pályáztatást úgy értékeli, hogy nem óhajtanak tovább vele dolgozni, azaz kirúgták, bár közalkalmazotti státusa megmarad. – Politikai akcióról van szó. Várható volt, hogy a zsákmányszerzés áldozatául fognak esni a kórházak is – nyilatkozta lapunknak a főigazgató, aki szerint intelligensebb megoldást is lehetett volna alkalmazni. A bizonytalan helyzetért a politika a felelős, s emiatt lazul a fegyelem – állítja. Gerő Gábor úgy véli: a fővárosi kórházak összesen hatmilliárd forintos adósságállományát nem lehet összevonni, hiszen a tartozások egy része már lejárt, tehát külön kellene vizsgálni az egyes intézményeket. A kórházak havi bevétele 7,1 milliárd, három kórházban kirívó a tartozás.

Egy másik érintett kórház vezetője négyszemközti találkozót kért a főpolgármestertől, s jelenleg a válaszra vár. A főigazgató csalódott, úgy érzi, nem hibázott és sajnálja, hogy nem tud a mindennapi feladatokkal foglalkozni. – A bizonytalanságot minden munkatárs nehezen viseli, nem tudják, mihez kell alkalmazkodni – mondta név nélkül.

Az egyik 65 éves főigazgató azt mondta: nagyon rosszul érzi magát a kialakult helyzetben, táppénzen egy napot sem volt az elmúlt tíz évben, legjobb tudása és lelkiismerete szerint dolgozik, de még sincs befolyása az eseményekre. Nem ragaszkodik a székéhez, szeretne továbbdolgozni az egészségügyi ellátásban. Úgy véli: finanszírozási ámokfutás zajlik és mindenki a politika sodrásába kerül, ezért nem adja nevét. Az egészségügyi intézmények holdingba tömörítése, egységesítése nem új keletű: már Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke kidolgozott egy részletes tervet, s a 2009-es kórházi átvilágításkor megállapították, hogy a tervvel 5 milliárd Ft megspórolható, a hatékonyság pedig növelhető. A Fidesz akkor tiltakozott, végül nem lett semmi az átalakításból. Az a Pesti Imre is ágált a tervezet ellen, aki most mégis hasonló ötlettel állt elő: fővárosi kezelésbe adnák a kórházakat. Ezzel rögtön szembe is került Tarlós Istvánnal, aki szerint a fővárosnak nincs pénze a fenntartásukra. Szentes Tamás, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes Pesti Imre köreihez tartozik. Szentes ismerői azt állítják: aligha lehetett magánakció, amikor magához rendelte a kórházigazgatókat. Emlékezetes: Tarlós külföldről üzenve állította le Szentes akcióját, megalázó helyzetbe hozva ezzel helyettesét.

A szakmai alapú presztízsharc most eldőlni látszik: a főváros, ahogy Tarlós István fogalmazott, „állami gondozás” alá adja 12 kórházát. Vagyis a szakmaiból politikaivá lett presztízsharcot Pesti Imre, a korábbi egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, majd a fővárosi kormányhivatal kormánymegbízottjává ki­­ne­­­vezett politikus vesztette el. Alul­­maradásának egyik oka, hogy a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által felvázol Semmelweis-terv kilenc nagytérségre osztaná az országot, és ezek közül háromnak egy-egy budapesti kórház lenne a központja. Ezzel a lépéssel a főváros mindenesetre megszabadul a 12 kórház fenntartásának költséges nyűgétől. Az viszont egyelőre nem látható, mitől lenne jobb, hatékonyabb, olcsóbb a 12 kórház átadása az államnak.

Új főigazgatókat nevezhetnek ki tíz állami egészségügyi intézet élére. A nemzeti erőforrás miniszter megpályáztatja az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az Országos Sport­egész­ségügyi Intézet, az Országos Vér­el­lá­tó Szolgálat, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, az Egész­ség­ügyi Szakképző és To­­vább­kép­ző Intézet, az Állami Szív­kór­ház Bala­tonfüred, a Gottsengen György Or­­szá­gos Kardio­lógiai Intézet, az Országos Ko­­rányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, a Mátrai Gyógy­in­té­zet és a Soproni Reha­bi­­litációs Gyógyintézet főigazgatói posztját.

Címkék: Alberto Contador

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!