Közösségi fegyver és pénz –
Európa fegyverkezik: a kérdés az, mit fejleszt, mennyiért, mely országok hadiipara jár jól, és hogyan profitálhat a közösségi védelem újragondolásából Magyarország. A Vasárnapi Hírek Feledy Botond stratégiai szakértőt kérdezte.
– Milyen kihívások miatt érezheti úgy 23 európai ország, hogy közös fegyverkezési programra (lásd keretes írásunkat) van szüksége?
– Alapvetően egy keleti és egy nyugati szempont van. Létezik egyfelől az orosz veszély, ami az ukrán háborút nézve egyértelműen egy nagyobb uniós katonai felkészültséget indokol. Másrészt a Brexit (az unióból való brit kilépés), valamint a Fehér Ház magatartása arra figyelmeztet, hogy lazul az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szerepvállalása az európai biztonságpolitikában. Mindkét tényező azt támasztja alá, hogy érdemes olyan európai védelmi mechanizmust létrehozni, amely a bajban akár működik is.
– Európának két nagy hadserege van, a brit és a francia. Az unió legerősebb gazdasága Németországé, de katonai ereje nem igazán számottevő. A britek távoznak az EU-ból, várható, hogy a szerepüket átveszik a németek?
– A kezdeményezésben valóban megfigyelhető a Berlin–Párizs dinamika. Franciaország érzékeli, hogy a britek kilépésével ők maradnak a közösség meghatározó katonai ereje, és ez indokolja, hogy támogassa a PESCO-kezdeményezést. Így megoszthatja a katonai terheket és a felelősséget. A németek pedig készek több pénzt költeni. De az egyértelmű, hogy a védelmi kiadásokat nem egyik évről a másikra szeretnék a NATO által elvárt GDP-arányos két százalékra felemelni. Ez ugyanis olyan mennyiségű pénz, amit egy esztendő alatt egyszerűen nem lehet értelmesen elkölteni. De az biztos, hogy ennek a pénznek meglesz a helye. Nem csak nehézpáncélosokban lehet gondolkodni, sokba kerül a frissen indult német kibervédelmi központ is.
– A hadiipar szempontjából nézve kinek lesz hasznos, hogy a jövőben másképp oszlanak meg az európai hadiipari kapacitások?
– Ez az egyik legérzékenyebb pontja az egész ügynek. Nem véletlen, hogy ebben a kérdésben nem hoz áttörést az egyezmény. Hiszen mindenki gyárt valamit (a csehek puskát, a németek tankot), amit eddig is el tudott adni – ésezután is szeretne eladni. Éppen ezért költségeket nem a jelenlegi kapacitások lebontásával/bezárásával spórol meg Európa, hanem a jövőbeni fejlesztést/gyártást koordinálja racionálisabban az egyezményt szignáló 23 tagállam. Például olyan termékek esetében, amiket eddig sehol nem gyártottak Európában: ilyenek egyebek közt az ötödik generációs vadászgépek.
– Elvezethet-e ez a kezdeményezés az európai hadsereg megteremtéséhez?
– Ez egy remek első lépés, amiben ott rejlik a lehetőség, hogy adott esetben kialakuljon egy közös hadsereg. De ez még messze van, addig is rengeteg konkrét vállalást kell letenni az asztalra.
– Magyarország számos kérdésben a nemzetállamok Európáját őrizné. Nem ellentmondás, hogy eközben egy ilyen érzékeny területen, mint a védelem, a szoros integráció híve?
– A magyar miniszterelnök a menekültválság kezdete óta többször emlegette ezt, tehát valószínűleg nehéz lett volna kimaradni egy olyan kezdeményezésből, aminek végső célja a közös hadsereg megteremtése. Mérsékeltebb nyilatkozóktól persze azt is hallani, hogy a magyar kormány alapvetően újraosztani és nem csökkenteni akarja az uniós kompetenciákat. Azaz akadnak területek, ahol hajlandó leadni a nemzeti szuverenitásból, míg más uniós kompetenciák esetében nagyobb önállóságot követel. Hogy a közös fegyverkezés kérdésében a magyar kormány hajlandó a mélyebb integrációra, annak örülni kell, hiszen a kis közép-európai országoknak semmi esélyük az önálló katonai létezésre.
– A magyar haderő jelenlegi színvonala mellett mire lehet számítani: jelentős katonai kiadásokra, vagy a magyar hadiipar tényleg felébredhet Csipkerózsikaálmából?
– A mostani megállapodás egyik nagy célja, hogy az európai hadseregeknek legyenek olyan képességeik, amelyek lehetővé teszik a közös mozgást. Ahogy a Benelux államoknak van egy integrált haditengerészete, és ahogy együttműködik más országok légi- vagy szárazföldi ereje. Magyarország elvileg részt vesz egy leendő visegrádi összekapcsolt harccsoportban, de a gyakorlatban ezer katona akad, akit külföldi bevetésre lehet küldeni – és e csapat jelentős része jelenleg is a határokon kívül tartózkodik. Tehát biztos, hogy ezt a kapacitást is növelni lehet. Ennek eredményeképpen pedig ugyanúgy besegíthetünk más államoknak, ahogy a szlovéniai vagy a balti országok légterének védelmében is részt vettünk.
– A magyar védelmi ipar is profitálhat valamelyest a megállapodásból?
– A közép-európai védelmi iparon belül is meglehetősen gyenge a magyar, összehasonlítva például a csehekével. Van ide helyezett gyártás, ami azonban nem közvetlenül magyar érdek, azaz a hazai fegyverlobbi ereje elég picike.
Az Európai Bizottságnak a szabványosítás és egyszerűsítés mellett érvként felhozott adatai szerint jelenleg
- az EU-országokban 178, az Egyesült Államokban 30 féle fegyverrendszert használnak;
- az unió államaiban 17, az USA hadseregében egyféle harckocsit vetnek be;
- a közösség tagjai 29, az amerikai sereg négyféle hadihajót tart hadrendben.
- Az EU-ban 20, Amerikában hatféle harci repülőt használnak.
Szándéknyilatkozatot írt alá huszonhárom európai uniós tagállam – köztük Magyarország – az EU védelmét megerősítő együttműködésről (PESCO).
A közös védelmi fejlesztésekről, hadiipari beszerzésekről és katonai missziókról, illetve az európai hadiipar erősítéséről szóló francia–német kezdeményezést várhatóan decemberben fogadják el hivatalosan. A mostani aláírás azonban már jelzi a politikai akarat meglétét. A PESCO-ban részt vevő tagállamoknak meg kell majd állapodniuk a végrehajtandó projektek első listájáról. Ezek olyan területekre terjedhetnek ki, mint például a képzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét. Hogy pontosan mennyi pénzt fordítanak erre, azt az elkövetkező három hónapban tekintik át.
Öt uniós tagállam nem írta alá a nyilatkozatot: Dánia, Írország, Málta, Portugália, illetve az EU-ból kilépni készülő Egyesült Királyság. A PESCO-hoz azonban utólag is lehet csatlakozni, a lehetőség ráadásul unión kívüli országok számára is nyitva áll.
2024-re
éri el a magyar védelmi költségvetés a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-részesedést (ez jelenleg mintegy 700 milliárd forint), legalábbis Simicskó István honvédelmi miniszter így számol.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!