Jó okkal titkolta az Orbán-kormány az E.ON-üzlet részleteit. A gáztárolók árát ugyanis anélkül fixálták, hogy belenéztek volna a vagyonértékelésbe. Így súlyos százmilliárdokkal fizették túl a németeket.
Hogyan lehetséges az, hogy ilyen könnyen lemond a kabinet az adófizetők pénzéről; a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium magyarázkodik.
Mostanáig csak sejteni lehetett, miért volt titkos az előző kormányzati ciklus legnagyobb üzlete. Az, amit Orbán Viktor miniszterelnök 2012 nyarán azzal harangozott be, hogy „visszavásároljuk az E.ON-t a németektől”.
Miután még azon az őszön kiderült, hogy csupán a cég magyarországi gázüzletágáról van szó, kicsit soknak tűnt a tavaly márciusban aláírt szerződésben szereplő 870 millió eurós vételár. Akkori árfolyamon 264 milliárd forintot fizetett a Magyar Villamos Művek a német anyacégnek az E.ON Földgáz Storage Zrt. (EFS) és az E.ON Földgáz Trade Zrt. (EFT) részvényeiért, illetve a földgáztározók és az orosz Gazprommal kötött, 2015-ig érvényes szerződés átvételéért. A komolyabb elemzést mindeddig akadályozta a kormányoldal szokásos titkolózása. Az Átlátszó internetes portál által indított perben azonban az idén májusban a Kúria kimondta, hogy a Nemzeti Vagyonkezelőnek ki kell adnia az üzletről döntő MVM-közgyűlésre készült előterjesztéseket.
Nos, az MVM megrendelésére Credit Suisse által készített vagyonértékelés szerint a két leányvállalat összértéke mínusz 355 milliárd forint és plusz 111 milliárd forint között mozoghatott. Ami azt jelenti, hogy legalább 153 milliárd, de az is lehet, hogy 619 milliárd forinttal túlfizettük az E.ON-t. Egy olyan üzletág megvásárlásakor, melyet talán ingyen is odaadtak volna, csakhogy szabaduljanak a veszteségtől.
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a vételárat már a szándéknyilatkozat aláírásakor meghatározták, annak ellenére is, hogy a német cég csak ezt követően engedett bepillantást a leányvállalatok papírjaiba. Teljesen érthetetlen, miért bólintott rá a magyar fél – „vakon” – a németek által kért összegre. Ráadásul, nem is alkudoztak. Ami egyébként a „papírok” ismerete nélkül is elvárható lett volna, csupán a piaci logika alapján.
Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője szerint az E.ON megvásárlásának módja kimeríti a hűtlen, illetve hanyag kezelés vétségét, ezért feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen. Míg az MSZP az adófizetői pénzek visszaszerzése érdekében kezdeményezte az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatás miatt eljárás indítását. Amennyiben ugyanis az Európai Bizottság megállapítja, hogy túlárazva vásárolta meg a kormány az E.ON cégeit, úgy tíz-, esetleg százmilliárdok kerülhetnek vissza a magyar költségvetésbe.
Nem tűnik meggyőzőnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium magyarázkodása, hogy nemzetstratégiai megfontolásokat követtek. Mondván, a gázüzletág visszaszerzése nemzetbiztonsági és energiafüggetlenségi szempontból is felbecsülhetetlen érték, mert a visszaszerzett földgáztárolók a legnagyobbak a térségben. Így Magyarország évi 10 milliárd köbméter gázfogyasztásából 7 milliárd köbmétert tudunk tárolni. Annál is kevésbé, mert már a megvásárláskor felmerült, hogy indokolt lenne a gáztárolók közül kettőnek a bezárása és a bennük tárolt párnagáznak a kiárusítása, a kapacitás kihasználatlansága miatt.
Jellemző, hogy az ukrán válság és az európai készletfelhalmozás ellenére is csupán 50 százalékos jelenleg a magyar gáztárolók feltöltöttsége. Akárhonnan nézzük, két eset lehetséges. Egyik feltevés rosszabb, mint a másik. Közülük mégis az a jobbik, ha a magyar miniszterelnök csak éhezett a sikerre, s annyira vissza akarta szerezni a gáztárolókat, hogy elvakultságában 600 milliárd forint elherdálását sem érezte túlzottan soknak. A másikba valójában belegondolni sem szabad, hogy tudniillik, tisztán látott. Mert ez azt jelentené, hogy megajándékozta a német cég részvényeseit a magyar adófizetők pénzével.
Ennyibe került az adófizetőknek
A vállalatok részvényeiért 110 milliárdot fizetett a költségvetés, valamint 150 milliárd forintnyi kötelezettséget vettünk át.
További járulékos költségként 90 milliárd forintot utaltak át az államkasszából az MVM-nek forgóeszközpótlásra.
Ehhez jött még 105 milliárdnyi garancia, hogy a szintén átvett orosz gázszerződést életben tarthassa az állami vállalat. Cakompakk 480 milliárd forintjába került az üzlet a magyar adófizetőknek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
